Extra omnes? – Az új pápa megválasztása nem Isten népétől elszigetelt esemény

Aligha van még egy választás, amely ilyen részletesen lenne szabályozva, mint a pápaválasztás. Az „Eligo in Summum Pontificem”, vagyis „Pápává választom” szavazócédulára írnak fel a valasztásra jogosult bíborosok egy nevet. A konklávé menetét szabályozó apostoli konstitúció, az Universi Dominici gregis előírásai alapján a választó egy nevet ír rá, „titkosan, olvashatóan és amennyire lehet, föl nem ismerhető kézírással”. A 135 választó bíboros közül 53 európai, közülük 16 olasz. Ázsia 23 választót ad, Latin-Amerika (Mexikóval együtt) 21-et, Afrika 18-at, Észak-Amerika 16-ot és Óceánia 4-et.

A szavazásra jogosult bíborosok az Apostoli Palota Szent Pál-kápolnájából ünnepi körmenetben vonulnak be a választás színhelyére, a Sixtus-kápolnába, a Veni Creator himnuszt énekelve a Szentlelket hívják segítségül. A bevonulás rangsor szerint történik. A legutóbb kinevezettek, a diakónus bíborosok vonulnak be elsőként. A legmagasabb rangú 80 év alatti bíboros püspök, Pietro Parolin, aki a konklávét vezeti, utolsóként lép be a Sixtus-kápolnába.

Elhangzik a felszólítás: „Extra omnes!”, vagyis „Mindenki távozzon!” – a bíborosi kollégium titkára és a pápai szertartásmester elhagyja a termet; távozásuk után a legutóbb kinevezett diakónus bíboros bezárja az ajtót.

A bíborosok egyenként, „mindenki számára látható módon, felemelt kézzel” járulnak az oltárhoz, ahol a szavazócédulát, amit kétszer össze kell hajtani, az urnába helyezik. Az oltár előtt a választó bíboros hangosan elmondja a következő esküformulát: „Krisztust hívom tanúnak, aki ítélőm lesz, hogy azt választottam, akiről hiszem, hogy Isten akarata szerint kell megválasztani.” Ezután az urnát megrázzák, hogy a cédulák összekeveredjenek, és a szavazatokat nyilvánosan összeszámolják. Ha a cédulák száma megegyezik a szavazókéval, következik a szavazócédulák kinyitása.

Az apostoli konstitúció elrendeli, hogy kizárt minden külső beavatkozás a pápaválasztásba. A külvilággal való bármilyen kapcsolat, felvevő- és közvetítőeszközök használata, valamint újságokból, rádióból, televízióból tájékozódni a pápaválasztók számára tilos. A bíborosok a Vatikán területén található Szent Márta-vendégházban laknak.

A konstitúció azt kéri a választó bíborosoktól, hogy „tartózkodjanak szövetségektől, megegyezésektől, ígéretektől és mindenféle elkötelezettségtől, melyek arra kényszeríthetnék őket, hogy egyik vagy másik jelöltre adják, vagy megtagadják tőlük szavazatukat”.

„Azt azonban nem kívánom megtiltani, hogy széküresedés esetén eszmecseréket folytassanak a választásról” – rendelkezett Szent II. János Pál pápa, és arra buzdítja a választó bíborosokat, hogy „ne engedjék, hogy a pápaválasztáskor rokonszenv vagy ellenszenv vezesse őket; a kedvezés valakinek vagy a személyes kapcsolat befolyásolja” döntésüket.

Az apostoli konstitúció kifejti, hogy miközben Péter utódának megválasztása folyik, az „Egyház egész különlegesen legyen eggyé a szent pásztorokkal, különösen a pápát választó bíborosokkal, és kérje Istentől az új pápát mint az ő jóságának és gondviselésének ajándékát. Az egyetemes Egyház lélekben egyesülve Máriával, Jézus Anyjával egy szívvel, egy lélekkel tartson ki az imádságban, így az új pápa megválasztása nem Isten népétől elszigetelt, csak a választók kollégiumát érintő esemény, hanem az egész Egyház cselekménye”.

Forrás és fotó: kathpress.at; Universi Dominici gregis

Fordította és összeállította: Trauttwein Éva

Magyar Kurír