Felavatták Prokop Péter emléktábláját Csepelen

A művészről elnevezett díj kuratóriuma és a Fidesz csepeli szervezete tavaly, a művész születésének 90. évfordulója alkalmából elhatározta, hogy emléktáblát állít a templom melletti Szent József Otthon homlokzatán, mivel ebben az épületben élt és alkotott a mester a 2003-ban bekövetkezett halála előtti négy évben, félévszázados római emigrációjából hazatérve. Az emléktáblát Németh Szilárd országgyűlési képviselő leplezte le, az avatási ünnepi beszédet Szakolczay Lajos irodalomtörténész mondta.

Prokop Péter Kalocsán született és az egyházmegye papja volt. Bábel Balázs érsek szentbeszédében  felelevenítette Prokop Péter alakját, akihez személyes barátság fűzte. A pap-festő rendkívül termékeny alkotó volt. Kilencezer művet hagyott hátra, freskói és festményei Rómától Kanadáig vagy a bácskai Mélykútig a világ minden részén templomokat, egyházi épületeket és magángyűjteményeket gazdagítanak. „Kevesen vannak, akik annyira Prokop Péter festményei között élnek, mint én – mondta az érsek –, mert a kalocsai érseki palota folyosóit számos alkotása ékesíti. De őrzünk múzeumunkban olyan festményt is, amelyet még hatodikos gimnazista korában készített. Már ezen is megmutatkozott tehetsége.” Rendkívüli személyiség volt. Nemcsak kiválóan festetett, de íróként is értékeset alkotott. Rövid írásai nagyon pontos, eredeti és szellemes megállapításokat tartalmaznak az életről, az evangéliumi igazságokról.

„Prokop Péter nagyon szépnek látta a világot, tudta és vallotta, hogy a teremtett világ szép. Isten szépsége tündöklik föl rajta. Tudta, hogy a szépség abszolút forrása az Isten. De tudta és megtapasztalta azt is, hogy az alkotás folyamatát a művésznek végig kell szenvednie. Fra Angelicótól tudjuk, hogy aki a szenvedő Krisztust meg akarja festeni, annak együtt kell szenvedni vele. Prokop Péter ilyen művész, ilyen író és ilyen ember volt” – mondta Bábel Balázs a szentmise homíliájában.

Magyar Kurír