Felújítják a szegedi dómot - KÉPGALÉRIÁVAL

A szegedi dóm felújítására 2012 decemberében kötötték meg a szerződést, a munkálatoknak 2014 decemberére kell befejeződniük – mondta a Kurírnak Kozma Gábor. A harmincas években épült, 83 éves épületkomplexum teljes körű felújítása, rendbetétele 5-6 milliárd forint lenne, most viszont 2,1 milliárd forint áll rendelkezésre, amiből 1,6 milliárdot tudnak a felújításra fordítani, a többi turisztikai célokra fordítódik: kiállítóterekre és kiállításokra, de ebből készül a tervezés is. A beruházás teljes összege EU-s támogatás.

Kicserélik a dóm közműveit, az épületet pedig kívül-belül felújítják. A homlokzaton számos fagyási sérülés látható, több kőelemet is cserélni kell, és a festés is megérett a restaurálásra, azonban nagyobb külső átalakítás nem várható, csupán frissebb lesz a látvány. A színes ólomüveg-ablakok elől eltávolítják a külső üvegablakokat, így azok a térről nézve is teljes pompájukban ragyognak majd. A belső tér is megújul, több lesz az ülőhely, a főoltár pedig a kupola alá kerül.

A képre kattintva megtekintheti a látványtervekről készített képgalériánkat.

Jelentősebb változások az altemplomban várhatók. A dóm épülete az itt található oszlopsorokon nyugszik, ezért a statikailag felesleges falakat eltávolítják majd. Ez a tér jelenleg is több funkciót lát el, ami a későbbiekben is megmarad: itt található az urnatemető, de a felújítás után kiállító tér is helyet kap benne.

A dóm előlépcsője alatti technikai helységekben látogatóközpontot alakítanak ki információs- és fogadótérrel – ilyen funkciójú helyiségek eddig nem voltak a dómban.

A torony a jelenleginél is könnyebben lesz látogatható. Kozma Gábor megjegyezte: ez azért is fontos, mert Szegednek nem sok olyan épülete van, ahonnan rá lehet tekinteni az egész városra, a legmagasabb hely pedig éppen ez a torony.

A felújítási munkálatok alatt, amelyek várhatóan 2014 januárjában kezdődnek, a liturgia végzése folyamatos marad, a dóm minden eddigi funkcióját ellátja, bár kisebb nehézségek adódhatnak majd.

A szegedi dóm, azaz a Magyarok Nagyasszonya-székesegyház felépítését az 1879-es árvíz után, Szeged megmenekülésének emlékére határozta el a város képviselőtestülete, mint kegyúr  (ezért nevezik fogadalmi templomnak is) – írja a Magyar Katolikus Lexikon.

A templomot, amelyet Schulek Frigyes tervezett (a terveket azonban pénzhiány miatt Foerk Ernő módosította) végül a középkori eredetű, az új épület miatt lebontott Demeter-templom helyén húzták fel. A végső terveket 1913-ban fogadta el a város vezetése, és ugyan az építkezés is még ebben az évben elindult, az ünnepélyes alapkő-letételre csak 1914-ben került sor. A templomot 1930-ban szentelték fel, az első ünnepélyes szentmisét Angelo Rotta apostoli nuncius tartotta benne. A templom búcsúja október 8. Ez hazánk egyetlen, XX. században épült székesegyháza. A tornyok magassága 81 méter, a kupola külső magassága 53,6 méter, az épület külső hossza 80,8 méter, szélessége a kereszthajónál 51 méter.

A felső-olaszországi román építészet jegyeit magán viselő, késő eklektikus templom főhomlokzati timpanonjának csúcsán angyalok által közrefogott kereszt áll. Alább 13 lépcsőzetesen elhelyezett fülke között a pápaság és királyság jelképe: két ülő, koronás alak. Az oromzat szimmetriatengelyében görög kereszt, négy szárán az evangélisták jelképeivel. A kereszt alatt helyezkedik el a nagy rózsaablak, tőle jobbra és balra a magyar címer két mezője. A homlokzat közepén áll a Magyarok Nagyasszonyának 3 méteres márvány szobra, Tóth István munkája. Két oldalról a 12 apostol mozaikképei fogják körül, melyek Márton Ferenc tervei után készültek. A mozaikok alatti sorban láthatjuk a négy elem domborműveit (elefánt = föld, sas = levegő, főnix = tűz; szirén = víz). A főbejáratot keretező baldachinon Szeged város címere. A kereszthajó mellett, az oldalhomlokzatokon a Béke Kapuja és a Háború Kapuja. Az utóbbi Vae victis ('Jaj a legyőzötteknek') felirata a világháborús vereségre céloz. Ezeken kívül az épületet nagy magasságban foglalkozásokat ábrázoló domborművek díszítik.

A belső térben a figurális falképeket Muhits Sándor festőművész, az ornamentális munkákat Beszédes Ottó és László iparművészek készítették. A falképek (pl. a szentélyboltozat egyes részei) nem készültek el teljesen. A kereszthajó város felőli részében Patay László festette meg Szent Gellért életét. Márton Ferenc a nyolc erényt jelenítette meg a négyezet körüli falmezőkön városcímerek és angyalok között. A szentély és az egész templom legfőbb dísze az ő Szentháromság-apszismozaikja. Szörényi Reischl Károly tervei szerint készült a mozaik alatt a főoltár Magyarok Nagyasszonya-falképe, karján a gyermek Jézussal, fején a magyar koronával, vállán a koronázási palást, kezében a jogar. A kereszthajó jobboldali apszisában áll az 1924-ben készült és 1930-ig főoltárként szolgált Szent Kereszt-oltár. A baloldali apszisban Szent Gellért-oltár található, tabernákulumában a muranói bencés kolostorból származó Gellért-ereklyével. A kereszthajóban áll a Szent Antal- és a Jézus szíve-oltár. Az oldalkápolnák oltárait Szent László, Szent Erzsébet, Szent István és Szent Margit tiszteletére emelték. A kereszthajóban található Klebelsberg Kunó síremléke (1935). A színes üvegablakok Róth Miksa és Zsellér Imre művei. A 136 regiszteres orgona, amelyet 1930-ban avattak fel, Európa egyik legnagyobb orgonája, Geyer József tervezte és a pécsi Angster gyár építette.

Magyar Kurír
(SzG)

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!