Homíliájában Ferenc pápa Máté evangéliumának (Mt 26,14–25) részletéről elmélkedett, amelyben Júdás árulásáról van szó. Ma is vannak Júdások, olyan emberek, akik elárulják saját szeretteiket, eladják őket saját érdekeik miatt. Ma is vannak olyanok, akik Istent és a pénzt is akarják szolgálni, rejtőzködő visszaélők, akik látszólag hibátlanok, de valójában emberekkel kereskednek: eladják embertársukat. Júdás elhagyta a tanítványokat, ragaszkodott a pénzhez. Aki túlságosan szereti a pénzt, árulóvá válik. Az ördög azonban elárulja őt – kétségbeesésben hagyja, és aztán felakasztja magát.
A pápa úgy fogalmazott:
vannak intézményi szintű Júdások, akik kihasználják az embereket, és kis Júdások is, ők bennünk élnek: mindannyian árulókká válhatunk pénzért vagy más javakért.
Nagyszerdát az „árulás szerdájának” is nevezik. Ez az a nap, amikor Júdás árulását hangsúlyozzuk. Júdás eladja a Mestert – mondta Ferenc pápa. Amikor emberek eladására gondolunk, eszünkbe jutnak az afrikai rabszolgák, akiket Amerikába hurcoltak. De gondolhatunk a fiatal jazidi lányokra, akiket eladtak az Iszlám Állam tagjainak... Ma is adnak el embereket, mindennap – emlékeztetett a pápa.
Vannak olyan Júdások, akik úgy adják el testvéreiket, hogy kizsákmányolják őket a munkahelyen, nem adnak igazságos fizetést, olyan munkaadók, akik nem ismerik el kötelezettségeiket... Vannak, akik a legdrágább dolgokat adják el, akik pusztán a saját kényelmük érdekében elhelyezik a szüleiket egy idősek otthonában és sosem mennek el meglátogatni őket..., eladják őket. Létezik a mondás, hogy „ez az ember még az anyját is képes eladni”, és el is adja.
Az emberkereskedelem ma is létezik. Miért? Jézus megmondta: nem lehet Istent és a pénzt is, vagyis két urat szolgálni. Jézus elénk helyezi a két lehetőséget, amely közül választhatunk: vagy Istent szolgálod és szabad leszel imádásában és a szolgálatban, vagy a pénzt szolgálod és akkor a pénz rabszolgája leszel. Sokan Istent és a pénzt is szolgálni szeretnék, de ez nem lehetséges. Végül aztán úgy tesznek, mintha az Istent szolgálnák, hogy a pénzt szolgálhassák. Ők rejtett kizsákmányolók, akik a társadalom szemében hibátlanok, de az asztal alatt kereskednek, akár az emberekkel is, mert nekik nem számít semmi. Az emberek kihasználása egyenlő azzal, hogy eladom az embertársamat – nyomatékosította a pápa.
Júdás elment, de maga után hagyott tanítványokat, akik nem az ő tanítványai, hanem az ördögé – folytatta homíliáját a pápa. Milyen volt Júdás élete? Nem tudjuk. Talán egy átlagos fiatal volt, hiszen az Úr meghívta tanítványának, azonban megvoltak a maga aggodalmai. Júdás sosem tudott tanítvánnyá válni: nem volt olyan a szíve és a szavai sem, ahogy az első olvasmányban láttuk. Gyenge volt a tanítványi mivoltában. De Jézus szerette őt... Az evangélium elénk tárja, hogy Júdás szerette a pénzt: Lázár házában, amikor Mária a drága nárduszolajjal megkente Jézus lábát, Júdás megjegyzést tesz. János apostol pedig a jelenet kapcsán hozzáteszi: nem azért mondta, mert szerette a szegényeket, hanem mert tolvaj volt. A pénz szeretete oda juttatta, hogy túllépett a szabályokon, lopott. A lopástól pedig csak egy kis lépés az árulás – jegyezte meg a pápa.
Aki nagyon szereti a pénzt, árulásra is kész, hogy mindig több pénze legyen. Ez tény. Júdás, aki talán jó fiú volt és jó szándékai voltak, végül oda jut, hogy árulóvá lesz: „Elment a főpapokhoz és azt mondta nekik: Mit akartok nekem adni, hogy átadjam őt nektek?” Véleményem szerint ez az ember önmagán kívül volt – tette hozzá a pápa.
Jézus sosem nevezi Júdást árulónak, sosem mondja neki, hogy „Menj innen, áruló!”. Ehelyett barátjának nevezi és megcsókolja. Ez Júdás rejtélye...
Ferenc pápa hozzátette: Primo Mazzolari atya nálam jobb magyarázatot adott erre. A vézelay-i Szent Mária Magdolna-bazilika egyik oszlopfője is bemutatja, hogy miként végezte Júdás (az ábrázoláson a Jó Pásztor vállára veszi a halott Júdást). Mindenesetre a mai evangéliumban Jézus erősen fenyegetően fogalmaz: „Jaj annak az embernek, aki az Emberfiát elárulja. Jobb lett volna annak az embernek, ha meg sem születik.” Ez azt jelenti, hogy Júdás a pokolban végezte? Nem tudom. A vézelay-i oszlopfőre tekintek, és Jézus szavait hallom: „Barátom” – elmélkedett a pápa.
Ez egy másik dolgot is eszünkbe juttat, ami valóságosabb és közelebb van a mához: az ördög megszállta Júdást és az ördög juttatta el erre a pontra. Hogyan végződött a történet? Az ördög rosszul fizet, nem megbízható. Mindent megígér és megmutat neked, aztán végül a kétségbeesésben magadra hagy, hogy felakaszd magad. Júdás szíve nyugtalan: a kapzsiság és a Jézus iránti szeretet gyötri, amit nem tudott gyakorolni. Ebben a ködös lelkiállapotban visszatér a papokhoz, bocsánatot kér, és azt kéri, hogy mentsék meg. „Mi közünk hozzá? Ez a te bajod” – hangzik a válaszuk. Az ördög így beszél és magunkra hagy a kétségbeesésben – nyomatékosította Ferenc pápa.
Gondoljunk a sok intézményesült Júdásra mai világunkban, akik kizsákmányolják az embereket. Gondoljunk a kis Júdásra is, aki bennünk él a választás órájában, amikor a hűség és az érdek között kell döntenünk. Mindannyian képesek vagyunk elárulni, eladni másokat és saját érdekünket választani. Mindannyiunk előtt ott a lehetőség, hogy engedjünk a pénz, a javak vagy a jövőbeli jólét szeretete vonzásának. Júdás, hol vagy? Mindannyiuknak fel kell tenni a kérdést: Te, bennem élő kis Júdás, hol vagy? – zárta nagyszerdai homíliáját Ferenc pápa.
A szentmise végén Ferenc pápa szentségimádást végzett, eucharisztikus áldást adott, majd lelki áldozásra hívott.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria