Ferenc pápa: A szeretet minket is, valamennyiünket meg tud változtatni!

Ferenc pápa beszédének fordítását teljes terjedelmében közöljük.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

A mai evangéliumi szakaszban (vö. Mk 8,27–35) újra előkerül a kérdés, amely végigvonul az egész Márk-evangéliumon: Kicsoda Jézus? Ez alkalommal azonban maga Jézus az, aki felteszi a kérdést a tanítványoknak, fokozatosan segíti őket, hogy válaszra találjanak a kilétére vonatkozó kérdésre. Mielőtt közvetlenül őket, a tizenkettőt szólítaná meg, Jézus azt akarja hallani tőlük, hogy az emberek mit gondolnak róla – és jól tudja, hogy a tanítványok nagyon érzékenyek a Mester népszerűségére! Ezért hangzik el a kérdés: „Mit mondanak az emberek, ki vagyok?” (Mk 8,27). Kiderül, hogy a nép nagy prófétának tartja Jézust. De őt igazából nem a közvélemény-kutatások és nem a szóbeszéd érdeklik. Azt sem fogadja el, hogy tanítványai a Szentírás híres alakjaira utalva előre megfogalmazott formulákkal válaszoljanak kérdéseire, mert a formulákra szűkülő hit rövidlátó hit.

Az Úr azt akarja, hogy tegnapi és mai tanítványai személyes kapcsolatba lépjenek vele, és így életük középpontjává tegyék. Ezért arra ösztönzi őket, hogy egészen őszintén nézzenek szembe magukkal, és megkérdezi tőlük: „Ti mit mondotok, ki vagyok?” (Mk 8,29). Jézus ma ezzel az egyenes és bizalmas kérdéssel fordul mindannyiunkhoz: „Te mit mondasz, ki vagyok? Ti mit mondotok, ki vagyok? Ki vagyok számodra?” Mindannyiunknak válaszolnunk kell, szívünk mélyén, és engednünk kell, hogy a fény, amelyet az Atya ad, megvilágosítson bennünket, hogy felismerjük az ő Fiát, Jézust. Velünk is megeshet, hogy Péterhez hasonlóan lelkesedéssel kijelentjük: „Te vagy a Messiás.” Amikor azonban Jézus nekünk is világosan megmondja, amit a tanítványoknak, vagyis hogy küldetése nem a siker széles útján valósul meg, hanem a szenvedő, megalázott, elutasított és megfeszített szolga meredek ösvényén, akkor velünk is megtörténhet, ami Péterrel, hogy tiltakozunk és lázadunk, mert ez szemben áll várakozásainkkal, a világias várakozásokkal. Akkor pedig mi is megérdemeljük Jézus szemrehányását: „Takarodj mögém, sátán! Mert nem Isten, hanem az emberek szerint gondolkodsz” (Mk 8,33).

Testvéreim, a Jézus Krisztusban való hit megvallása nem állhat meg a szavaknál, hanem megkívánja, hogy konkrét döntésekkel és tettekkel, Isten szeretete által meghatározott élettel, nagy élettel, a felebarát iránti erős szeretettel hitelesítsük. Jézus azt mondja: ahhoz, hogy követhessük őt, ahhoz, hogy tanítványai legyünk, meg kell tagadnunk magunkat (vö. Mk 8,34), vagyis önző gőgünk követeléseit, és fel kell vennünk keresztünket. Azután egy alapszabályt fogalmaz meg mindenki számára. Mi ez a szabály? „Aki meg akarja menteni életét, az elveszíti” (Mk 8,35). Az életben különböző okokból utat tévesztünk, boldogságunkat csak a tárgyakban vagy a tárgyakként kezelt személyekben keressük. A boldogságot azonban csak akkor találjuk meg, amikor a szeretet, az igazi szeretet ránk talál, meglep és megváltoztat bennünket. A szeretet mindent megváltoztat! A szeretet minket is, valamennyiünket meg tud változtatni. Ezt bizonyítja a szentek tanúságtétele.

Szűz Mária, aki úgy élte meg hitét, hogy hűségesen követte fiát, Jézust, segítsen minket is, hogy az ő útján járjunk, nagylelkűen szétosztogatva életünket őérte és testvéreinkért!

A Szentatya szavai az Angelus elimádkozása után:

Kedves testvéreim!

Tegnap apostoli látogatást tettem Piazza Armerinában és Palermóban, Szicíliában, Boldog Pino Puglisi halálának huszonötödik évfordulója alkalmából. [Tapsolnak.] Tapsoljuk meg Pino atyát! Hálás köszönetet mondok az állami és egyházi hatóságoknak, és mindenkinek, aki hozzájárult ennek az útnak a lehetővé tételéhez. Köszönetet mondok a kiváló repülőgép- és helikopterpilótáknak! Külön köszönetet mondok a kedves püspököknek, Rosario Gisanának és Corrado Loreficének kimagasló lelkipásztori szolgálatukért. Köszönetet mondok a fiataloknak, a családoknak és a szépséges szicíliai földön élő csodálatos népnek a meleg fogadtatásért. Puglisi atya példamutatása és tanúságtétele világosítson meg valamennyiünket, és erősítse meg azon meggyőződésünket, hogy a jó erősebb a rossznál, a szeretet erősebb a gyűlöletnél. Az Úr áldjon meg benneteket, szicíliaiak, és áldja meg földeteket! Tapsoljuk meg a szicíliaiakat!

Kedves testvéreim, szeretettel köszöntelek mindannyitokat, rómaiak és különféle országokból érkezett zarándokok: családok, plébániai csoportok, társulatok.

Köszöntöm a Pápai Missziós Művek „Missio Giovani” találkozójának résztvevőit, és buzdítom őket, hogy legyenek Jézus irgalmas szeretetének tanúságtevői.

Köszöntöm az amersfoort-i Corderius College latinnyelv-tanárait és hallgatóit: Valete dilectissimi!

Köszöntöm a Vicenza mellől érkezett marsani bérmálkozókat és az Oron-la-Ville-i svájci zenészeket. Látom, hogy itt van egy szépszámú nicaraguai csoport is, nagy szeretettel köszöntelek benneteket!

Ma, két nappal a szent kereszt ünnepe után, arra gondoltam, egy feszületet ajándékozok nektek, akik itt vagytok a téren. Itt van, láthatjátok. [Megmutatja.] A feszület Isten szeretetének a jele, aki Jézusban életét adta értünk. Kérlek benneteket, fogadjátok el ezt az ajándékot, vigyétek haza, és helyezzétek el gyermekeitek vagy a nagyszülők szobájába, vagy bárhová, csak az a lényeg, hogy látható helyen legyen. Ez nem dísztárgy, hanem egy vallási jelkép, amely segít, hogy ránézve imádkozzunk. Amikor a megfeszített Jézusra tekintünk, üdvösségünkre nézünk. A feszületért nem kell fizetni! Ha valaki azt mondaná, hogy fizetnetek kell, az szélhámos. Nem, semmit! Ez a pápa ajándéka. Köszönetet mondok a nővéreknek, a szegényeknek és a menekülteknek, akik most kiosztják ezt a kicsi, ám értékes ajándékot. Mint mindig, a hit a kicsinyektől, az egyszerűektől indul el.

Szép vasárnapot kívánok mindenkinek! Kérlek benneteket, ne feledkezzetek el imádkozni értem! Jó étvágyat az ebédhez! A viszontlátásra!

Fordította: Tőzsér Endre SP

Magyar Kurír