Ferenc pápa teljes beszédének fordítását közreadjuk.
Kedves Testvéreim!
Sokszor elhangzott egy szó ezekben a napokban: „köszönöm”, vagy inkább „obrigado”. Nagyon szép, amit az imént mondott nekünk a lisszaboni pátriárka, hogy az obrigado nemcsak a hálát fejezi ki azért, amit kaptunk, hanem a jó viszonzásának a vágyát is. A kegyelemnek ezen az eseményén mindannyian kaptunk, és most az Úr érezteti velünk annak szükségességét, hogy hazatérve a magunk részéről mi is – örömmel tanúskodva Isten ingyenes ajándékáról –
osszuk meg és adjuk át másoknak azt, amit Isten a szívünkbe helyezett.
Azonban mielőtt útra bocsátalak benneteket, én is szeretném elmondani, hogy obrigado. Mindenekelőtt Clemente bíborosnak, és vele együtt az Egyháznak és az egész portugál népnek: Obrigado. Obrigado az elnök úrnak, aki elkísért minket ezekben a napokban; obrigado az országos és helyi intézményeknek a támogatásért és segítségért, amit nyújtottak; obrigado a püspököknek, a papoknak, a megszentelt életet élőknek és a világiaknak; és obrigado neked, Lisszabon, aki a „testvériség házaként” és az „álmok városaként” maradsz meg ezeknek a fiataloknak az emlékezetében! Nagy hálámat fejezem ki ezután Farrell bíborosnak, aki megfiatalodott ezekben a napokban, és azoknak, akik előkészítették, valamint azoknak, akik imádságukkal kísérték ezeket a napokat. Obrigado az önkénteseknek, akiknek szívből jövő taps jár a nagyszerű szolgálatukért! Külön köszönet azoknak, akik a magasból vigyáztak a IVT-re, nevezetesen az esemény védőszentjeinek: mindenekelőtt II. János Pálnak, aki életre hívta az ifjúsági világtalálkozókat.
És obrigado mindannyiatoknak, kedves fiatalok! Isten látja mindazt a jót, ami ti vagytok, egyedül ő tudja, mit vetett el a szívetekben. Azzal távoztok innen, amit Isten a szívetekbe vetett. Gondosan őrizzétek meg és növeljétek. Szeretnék a figyelmetekbe ajánlani valamit: őrizzétek meg az emlékezetetekben, rögzítsétek a legszebb pillanatokat az elmétekben és szívetekben, mert ha így tesztek, és elérkeznek a fáradtság és a csüggedés elkerülhetetlen pillanatai, és talán a kísértés is, hogy megálljatok az utatokon vagy bezárkózzatok, akkor az emlékek által újra megélitek ezeknek a napoknak az élményeit és kegyelmét, mert – soha ne feledjétek –
ez a valóság, ez vagytok ti: Isten szent, hűséges népe, amely az evangélium örömében jár!
Szeretném üdvözölni azokat a fiatalokat is, akik nem tudtak itt lenni, de részt vettek az országaik, püspöki konferenciák, egyházmegyéik által szervezett kezdeményezésekben; gondolok például a Tangerben összegyűlt szubszaharai testvérekre. Köszönet, köszönet mindenkinek!
Különös szeretettel és imádsággal vagyunk azok mellett, akik konfliktusok és háborúk miatt nem tudtak eljönni. Sok háború, sok konfliktus van a világban. Ha erre a kontinensre gondolok, nagy szomorúságot érzek a kedves Ukrajna miatt, amely továbbra is oly sokat szenved. Barátaim, engedjétek meg, hogy én is, most már idős emberként, megosszak veletek, fiatalokkal egy álmot, amelyet magamban hordozok: ez a béke álma, a békéért imádkozó, békében élő és a békés jövőt építő fiatalok álma.
Az Úrangyalán keresztül az emberiség jövőjét Mária, a Béke Királynője kezébe helyezzük.
És van még egy utolsó obrigado, amit a végén szeretnék hangsúlyozni: obrigado a gyökereinknek, a nagyszüleinknek, akik átadták nekünk a hitet, akik az élet horizontját adták át nekünk. Ők a mi gyökereink. És amikor hazamentek, imádkozzatok továbbra is a békéért.
Ti a béke jele vagytok a világ számára, tanúságtétel arról, hogy a különböző nemzetiségek, nyelvek, történelmek egyesíthetnek ahelyett, hogy megosztanának. Egy más világ reménye vagytok.
Köszönjük ezt nektek. Haladjatok előre!
És végül eljön a pillanat, amelyre mindannyian vártatok: az út következő szakaszának bejelentése. Mielőtt elmondanám a negyvenegyedik világtalálkozó helyszínét, meghívást intézek hozzátok. Alig várom, hogy 2025-ben Rómában találkozzunk a világ minden tájáról érkező fiatalokkal, hogy együtt ünnepeljük a fiatalok jubileumát! Várlak benneteket 2025-ben, hogy együtt ünnepeljük a jubileumot.
A következő ifjúsági világtalálkozó pedig Ázsiában lesz: Dél-Koreában, Szöulban!
Tehát 2027-ben Európa nyugati határáról a Távol-Keletre költözik: szép jele ez az Egyház egyetemességének és az egység álmának, amelynek ti tanúi vagytok!
Végül egy utolsó obrigado. Ezt két különleges személynek, e találkozó főszereplőinek szánjuk. Itt voltak velünk, de mindig velünk vannak, nem veszítik szem elől életünket, úgy szeretik az életünket, mint senki más: obrigado neked, Úr Jézus; obrigado neked, Mária Édesanyánk. És most imádkozzunk együtt.
*
Az Úrangyala elimádkozása után
Szeretném elmondani, hogy imádkozom, és együtt is megtesszük ezt, a két nappal ezelőtt Georgiában, a Racha régióban történt tragikus lavina áldozataiért. Közelségemet és együttérzésemet fejezem ki a hozzátartozóknak, a Szent Szűz vigasztalja őket, és támogassa a mentőcsapatok munkáját is. Közelségemet és együttérzésemet fejezem ki testvéremnek, II. Illés pátriárkának.
Fordította: Thullner Zsuzsanna
Fotó: Vatican.va
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria