A génmódosításé a jövő, vagy sem?

A cím Sienkiewicz jól ismert regényére utal, amely abban a korban játszódik, amelyben az értékek devalválódtak, s amilyen korban ma is élünk, mondta bevezetőjében. Majd ismertette a génmódosítás céljait, a géntechnológia történeti fejlődési ívét, jelenlegi állását, a génmódosított növények előállításában használatos technikákat, a hasznosítás lehetőségeit s az e körül kialakult, főként etikai vitákat, illetve a jövő várható útjait.

A genetikai módosítás célja mindig az, hogy egy jobb, új szervezetet állítsanak elő, amely gyógyászati vagy mezőgazdasági szempontból jobb, mint az elődje volt, állapította meg. Az elmúlt 15 évben a Föld vetésterületének 10 százalékán (ez mintegy három Magyarországnyi terület), 150 millió hektáron termesztettek génmódosított növényeket, ami azt jelenti, hogy szinte mindenki találkozik ma már ilyen termékkel a táplálékában. 2010-ben a legnagyobb mennyiségben genetikailag módosított szóját termesztettek, a világ összes szója-vetőterületének 81 százalékán. A szója a sertésnek fő alapfehérje-forrása (a legnagyobb szójatermelő országok, Brazília, Argentína, USA). A génmódosított növényi listán található még a kukorica, a gyapot és az olajrepce. Hazánkban bár nem engedélyezett a génmódosított növények termesztése, 700-800 ezer tonna szóját importálunk minden évben, s nagy százalékban – az említett arányok alapján – ez is génmódosított. S akkor még nem beszéltünk a szójával készült feldolgozott termékekről, pl. félkész pizzáról, krémekről, stb. Hangsúlyozta viszont: csak erre a négy növényre érvényes, hogy génmódosított a többi emberi fogyasztásra szolgáló növényre nincs engedélyezve ez a technológia.

A kutatók többsége szerint a jövő mindenképpen a géntechnológiáé, de a veszélytelen felhasználáshoz még további kutatásokra van szükség. Az előadás utáni beszélgetésben többek között olyan kérdések kerültek elő, hogy okozhat-e elváltozást a szervezetben, ha olyan állatokat fogyasztunk, amelyeket génmódosított növényekkel etettek; beszélhetünk-e ma még eredeti bio-termékekről, amelyek a teremtett világ ősi tisztaságát őrzik. Valamint szóba került, hogy az ember azáltal, hogy belenyúlt a teremtett világ szent és sérthetetlen rendjébe, visszafordíthatatlanul és végzetesen elrontott valamit. Ezzel kapcsolatban felmerült, hogy az ember használatra kapta a Földet, s a primér világot ahhoz, hogy belakja, értelemszerűen át is alakítja. Addig nincs nagy baj, mondta Korzenszky Richárd perjel, amíg nem lép be e körbe a pénz, a nyerészkedés. A pénzvilág a ma már megfordíthatatlan fejlődést saját, pillanatnyi érdekeinek megfelelően irányítja. Sági László kiemelte: Ma, akik a génmódosítást tekintik a jövő útjának, azzal érvelnek, hogy olyan mértékben növekszik az emberi népesség a Földön, hogy az eltartásához szükséges élelmiszert csak ezekkel az új technológiákkal lehetséges megtermelni. Ugyanakkor a humanista és keresztény értékrendű ellentábor álláspontja többek között az, hogy nem több élelmiszert kell termelni, hanem az igazságosabb elosztást megvalósítani a világban.

Megfogalmazódott az is, hogy nem új technológiákra volna szükség, hanem a pazarlás megállítására, mértékadó felnőtt-mintákra a családban és a nagyobb közösségekben, az élet védelmére és tiszteletére. Ezért szembe kell néznünk magunkkal, mutatott rá a perjel, hogy ma, amikor úgy érezzük, minden rajtunk csattan, mi megteszünk-e  mindent a magunk területén, változtatunk-e ott, ahol változtathatnánk, hogy a világ jobb és igazságosabb legyen.
 
Toldi Éva/Magyar Kurír

(lt)