A Getszemáni kert mai olajfái krisztusi időkből származnak

A Getszemáni kert mai olajfái egy olyan közös őstől erednek, amelyek egyikének tövében keresztre feszítése előtt Jézus imádkozott – állítja egy tanulmány, amelyet október 19-én hoztak nyilvánosságra Rómában.

A 2009 óta tartó tudományos kutatást, melynek tárgya nyolc rendkívül idős olajfa volt, a szentföldi ferences kusztódia rendelte meg. A munkában a legnevesebb olasz kutatóintézet, a Nemzeti Kutatótanács és több olasz egyetem szakértői vettek részt, köztük Giovanni Gianfrate professzor, a mediterrán olajfák történetének szakértője.

Az eredmények azt mutatják, hogy a nyolc vizsgált fából három gyökerének egy része XII. századi vagy még ennél is régebbi eredetűek. A kertet 1150 és 1170 között a keresztesek átalakították – innen a XII. századi eredmények. A kutatók megvizsgálták a nyolc fa genetikai állományát, és megállapították, hogy „hasonló genetikai profillal rendelkeznek”. Ez pedig nem jelenthet mást – állítják –, mint hogy egy közös őstől származnak. A krisztusi korból való anyanövény dugványait a XII. században vagy még annál is régebben ültették el – olvasható a tanulmányban.

Az olajfák hegye a keresztények egyik legszentebb helye: az evangéliumok szerint itt imádkozott Jézus tanítványaival a nagycsütörtökről nagypéntekre virradó éjjelen. Az itt élő olajfák „mély vallási meggyőződés tanúi”, és ahogy ezek a fák, úgy „az első keresztény közösség is a mai napig él, minden nehézség és üldöztetés dacára” – mutatott rá a felfedezés szimbolikus értékére Pierbattista Pizzaballa szentföldi kusztosz.

La Croix/Magyar Kurír