Hálaadás október 23-án

A szentmisén részt vettek a Pécsett működő lovagrendek, vitézek, a közélet képviselői, valamint mindazon hívek, akik fontosnak tartották, hogy hálát adjanak 1956-ért és az azóta eltelt 50 évért.

Mayer Mihály prédikációjában kiemelte, hogy fel kell tennünk néhány kérdést magunkban. Az egyik ilyen kérdés, hogy ma méltóképpen emlékezünk vagy ünneplünk? Emlékezni a fejünkkel szoktunk, olyan dolgokra, melyet memóriánkban őrzünk, ápolunk. Ünnepelni pedig azt lehet, ami az értelmünkből leszállt a szívünkbe. Ünnepelni igazán csak a teljes ember tud, és csak az Úristen előtt meghajolva.

1956-ban az államosítással mindenki elvesztette minden vagyontárgyát. Két dolog maradt az emberek számára: az Isten és az értékrend, melyet követtek a legnehezebb helyzetekben is. Az elmúlt 50 év, az 1956-ban történt események, és a ma ünneplése is arra késztet minket, növekedjen és teljesedjen bennünk az egymás iránti bizalom.

A szentbeszéd végén Mayer Mihály azzal a kéréssel fordult a hívekhez, hogy zárják szívünkbe 1956-ot. A nemzeti megemlékezés nemzeti ünneppé váljon, hogy ne csak jelene, hanem jövője is legyen 1956-nak.

Fazekas Orsolya/Magyar Kurír