Halála előtt megtért az Olasz Kommunista Párt alapítója

Kitekintő – 2008. december 3., szerda | 12:20

Luigi De Magistris érsek, az Apostoli Penitenciária nyugalmazott főpenitenciáriusa a héten kijelentette, hogy Antonio Gramsci, az Olasz Kommunista Párt alapítója élete végén visszatért gyermekkora katolikus hitéhez, és szentségekkel megerősítve halt meg 1937 áprilisában.

Gramsci a katolikus egyházat és a keresztény családot tekintette legfőbb ellenségének, mivel úgy gondolta, hogy politikai hatalom megtartásához az emberek gondolkodását és a kultúrát saját ellenőrzése alá kell vonnia. Kulturális hegemóniát kívánt teremteni, aminek során fel akart számolni minden, az ember természetfelettiségére utaló hitet, hagyományt és szokást. Az egyház belső bomlasztását tűzte ki célul. Terve az volt, hogy – az egyház soraiba beépülve – kilépett papokat és püspököket vesz rá, hogy fellépjenek az egyház ellen.

A La Razón című spanyol napilap szerint Gramsci megtérését „többször megerősítették és többször cáfolták, de most fordult elő először, hogy a Római Kúria egyik tagja jelentette ki, hogy igaz a szóbeszéd" – írja a CNA.

A Vatikáni Rádió által közvetített sajtótájékoztatón De Magistris érsek elmondta: „A kórházban, ahol Gramsci meghalt, a nővérek minden beteghez odavitték a gyermek Jézus szobrát, hogy leróhassák előtte tiszteletüket. Gramsci számon kérte, hogy az ő szobájába miért nem vitték be a szobrot: „Hozzám miért nem hozták ide?" – kérdezte. Erre bevitték, s ő megcsókolta. Szentségekben is részesült, és visszatért gyermekkora hitéhez. Isten irgalma 'üldözi' az embert; az Úr nem törődik bele, hogy elveszítsen minket."

Az érsek azt is megemlítette, hogy Gramsci kótermében volt egy Lisieux-i Szent Teréz-szobor. A La Stampa című olasz napilap a teológus Gianni Baget Bozzót idézi, aki szerint a szobor fontos szerepet játszhatott a kommunista Gramsci megtérésében: „Szent Teréz felajánlotta életét az anarchista Prandini megtéréséért – aki kivégzése előtt valóban azt kérte, hogy megcsókolhassa a feszületet –, és kész volt életét áldozni az ateisták megtéréséért."

Gramsci 46 éves korában Rómában halt meg. Kívánságára protestáns temetőben helyezték végső nyugalomra; sírja ma is ott található.

Követői szerint „nincs rá bizonyíték, hogy Gramsci katolikus hitre tért". Állításukat azonban már az ápolószemélyzet is cáfolta a kórházban, ahol meghalt. Giuseppe Vacca, a Nemzetközi Gramsci Intézet igazgatója szerint „Gramsci megtérése nem okozna botrányt, semmi sem változna tőle", hiszen a kulturális hegemónia módszerét, amely nevéhez kötődik, továbbra is alkalmazzák a feminista, az abortuszpárti és a homoszexuális csoportok.

Magyar Kurír