Hercegszántó ereklyéi

Hercegszántó címere és a falu zászlaja: kék pajzson a csodás érem mintájára, a széttárt kezű Szűz Máriát ábrázolja. Az egész pajzsot egy korona díszíti, amely egyben a címer lezárásaként szolgál.

Boldog IV. Károly apostoli király: csontereklyéjét Lorenzo v. Habsburg posztulátortól Habsburg Ottó közbenjárására kapta meg Hercegszántó egyházközsége.

IV. Károly, Ferenc József császár testvérének unokája volt. 1887-ben született Ausztriában, s már gyermekkorától különleges tisztelettel tekintett az Oltáriszentségre. Minden fontos döntését az imádság erejéből merítve hozta meg. 1916. november 21-én lépett az elhunyt Ferenc József helyére mint osztrák császár, s attól kezdve arra törekedett, hogy az I. világháborút megfékezze, hiszen úgy vélte, neki mint királynak az a feladata, hogy a rábízott népek számára a békét helyreállítsa.

XV. Benedek pápa kívánságáraaz elűzött király  megpróbált visszatérni Magyarországra, de amikor azt látta, hogy emiatt esetleg polgárháború veszélye fenyeget, lemondott szándékáról. Madeira szigetére száműzték, ahol 1922. április 1-jén szegényen, rossz körülmények között halt meg, elfogadva a betegsége miatti fájdalmakat.

Szent Fausztina Kowalska: csontereklyéje már 1988 óta a hercegszántói katolikus templomban található. Kowalska 1905-ben született és már gyerekkorától meghatározó volt számára az ima, a szeretet, a szorgalom és az engedelmesség. Jézus hangjának parancsát követve belépett az Isteni Irgalmasság Anyja Nővéreinek Kongregációjába. Később megjelent neki Jézus, és arra kérte, hogy fesse meg azt, ahogyan látta Istent a „Jézusom, bízom Benned” felirattal. Megígérte, hogy az a lélek, amelyik ezt a képet tiszteli, nem vész el. A nővér tulajdonképpen az irgalmasság követe lett. 1938-ban szívében örömmel költözött el a földi világból.

Szent Brata Albert: szegény és elesett gyermekeket és felnőtteket, valamint hajléktalanokat felkaroló lengyel ferences szerzetes volt, akinek ereklyéjét Eugenius Swarcz segítségével hozhatták Hercegszántóra. Albert testvér kadétiskolába járt, katonaként megsérült, majd festészeti tanulmányai után ajánlotta életét Krisztus szolgálatára.

1888-ban megalapította az Albert Testvér Közösséget, majd az Albert Testvér nővérei Közösséget is. Mindkettő a legszegényebbek szolgálatát tűzte ki céljául. II. János Pál pápa 1983-ban avatta boldoggá, majd 1989-ben szentté.

Szent István király csontereklyéit Szabó János balatonalmádi plébános adományozta a templomnak.

Magyar Kurír