Pápaságának jelentős elemei közé tartozik a Lateráni szerződés aláírása az olasz állammal 1929-ben, a Vatikáni Rádió megalapítása 1931-ben, valamint a totalitárius rezsimek egyértelmű elítélése.
A XI. Piusz által erősen óhajtott, majd 1929-ben megvalósult konkordátum ma is időszerű, Craxi, valamint Nicora bíboros 1984-es módosításai után is. XI. Piusz némelyik életrajzában említésre kerül, hogy még szemináriumi évei alatt mondta barátainak: Ha én egy napon pápa lennék, békét szeretnék kötni az olasz állammal egy konkordátum keretében.
Pápaságának másik alapvető jellemzője, hogy figyelt a kommunikációra. Ő volt az, aki kezdeményezte a Vatikáni Rádió megalakulását 1931 februárjában. Mindig figyelemmel volt a tömegtájékoztatási eszközök iránt, kérve, hogy irodáit telefonokkal és írógépekkel lássák el. Arra kérte Guglielmo Marconit, létesítsen egy rádióadó állomást, amelyen keresztül az egész világhoz szólhatnak. Egy katolikus folyóiratot hozatott létre a filmszínházról, a katolikus vallás alaposabb megismertetésének céljából.
XI. Piusz pápa történelmileg és politikailag nehéz években élt, a nácizmus és kommunizmus uralma alatt. Ám mindig hallatni akarta az egyház hangját az emberi személy védelmének érdekében. Enciklikájában elítélte az emberi méltóságot sértő ateista kommunizmust, ugyanúgy a fasizmust, mint totalitárius rezsimet, amely gátolja az egyén szabadságát és fejlődését, valamint a nácizmust a maga kegyetlenségeivel.
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír