Huszadszor zarándokoltak Márton Áron nyomdokain a Székelyföldtől Gyulafehérvárig

A zarándokcsoport június első napjaiban látogatta végig a Márton Áron püspök életútjához kötődő emlékhelyeket. A csíkdánfalvi plébániatemplomban bemutatott szentmisét követően Bara Ferenc egykori püspöki titkár beszélt a határozott egyházkormányzóhoz kötődő emlékeiről, élményeiről. „Tudom, hogy ő szent és boldoggá fogják avatni!” – mondta Márton Áron egykori titkára, aki a nagy püspök földi útját záró pillanatoknak is szemtanúja volt, és jelen volt a püspök 36 évvel későbbi exhumálásánál is.

A zarándoklat következő állomása Márton Áron szülőfaluja, Csíkszentdomokos volt, ahol az 1896-ban született püspök életútját számos tárgyi emlék, korabeli fotó segítségével mutatja be az egykori iskolájában létesített emlékmúzeum. Csibi László plébános ugyancsak számos érdekes információt osztott meg a zarándokokkal a Márton Áron-emlékközpontnál és az egykori szülőház helyén álló portánál, ahol Márton Gergellyel, a püspök unokaöccsével találkozhattak.

Az emlékhelyek felkeresése a szászrégeni pihenő után Máramarosszigeten folytatódott. A börtönmúzeummá alakított fegyház meglátogatása volt talán a legmegdöbbentőbb emlékidézés. Dobes Andrea múzeumigazgató ismertette a börtön történetét és az ott fogva tartottak sorsát. A politikai foglyokkal, koholt vádak alapján bezártakkal, közöttük püspökökkel, papokkal is rettenetes dolgokat műveltek; az iszonyatos kegyetlenségek, bántalmazások elkövetőit soha nem vonták felelősségre. A kínzások közepette vagy kezeletlen betegségek miatt elhunyt, illetve az éhen halt foglyokat legtöbbször az éj leple alatt tömegsírba dobálták, az ezzel megbízottak a diktatúra bukása után sem voltak hajlandóak felfedni az elhantolások helyszínét.

A zarándoklat résztvevőinek a múzeumban látottak-hallottak után vigasztalást jelentett a kegyetlenségekről hírhedt fegyházban sínylődők emlékére bemutatott szentmise, majd a szegények temetőjében nyugvók előtti főhajtás.

A zarándoklat második napja a dési ferences kolostorban ért véget, majd Szamosújvárra vezetett az út. A diktatúra meghurcoltjai, közöttük számos egyházi elöljáró emléke előtt az ottani börtön szomszédságában lévő temetőben is tisztelegtek a zarándokok, a felújított ferences templomban bemutatott szentmisén róluk is megemlékeztek.

A zarándoklat Kolozsváron folytatódott. A piarista templomban, majd a felújított Szent Mihály-templomban a pálfalvi származású László Attila esperes-plébános, Sárközi Sándor piarista szerzetes és a csíkszentdomokosi születésű Bőjte Csongor segédlelkész köszöntötte a nagy többségben székelyföldi zarándokokat.

A Márton Áron püspökké szentelésének helyszínén tett látogatás után a plébánián látták vendégül a csoportot. Az utolsó esemény helyszíne Gyulafehérvár volt. A zarándokok a katedrálisban lerótták kegyeletüket a néhai főpásztor szarkofágja előtt, amit szentmise követett, majd az érsekségen tettek látogatást.

Jeles elődje emlékszobáját, irodáját, a püspöki kápolnát, az egyházmegye elöljáróinak portréjával díszített nagytermet, a kényszerlakhelyre ítélt püspök pihenőjének tekintett kertet és a fotókról ismert filagóriát Kovács Gergely érsek, a boldoggá avatás korábbi posztulátora mutatta be.

„A Márton Áron-zarándoklatokat 2013-ban, pontosan tíz éve kezdtem el szervezni, hiszen fölismertem azt, hogy tiszteljük, szeretjük Áron püspök urat, de az életét, a tanítását nem ismerjük mélyrehatóan vagy részletesen. Ez a zarándoklat elegendő arra, hogy életének legalább a fő állomásait körbejárjuk, és az utazás, a zarándoklat folyamán megismerkedjünk tanításával is. Később, megsebesülésének századik évfordulóján, 2016-tól kezdve Doberdóban is négy alkalommal szerveztünk zarándoklatot. Tehát igazából a zarándoklat lényege, hogy jobban megismerjük Márton Áron püspököt, és amit a zarándoklaton megélünk, tapasztalunk, azt hazatérésünk után osszuk meg másokkal is. Ezáltal már az ügy apostolaivá válunk, igazából a jó hírt terjesztjük” – foglalta össze e zarándoklat lényegét Kovács Gergely érsek.

Arra a kérdésre, hogy hol tart Márton Áron boldoggáavatási ügye, az érsek szerint nehéz válaszolni. „Évek óta ugyanazt kell mondanunk, hogy kértek kiegészítéseket és pontosításokat. Én posztulátorként ezzel nagyon sokat dolgoztam” – mondta, hozzátéve: ettől az évtől egész biztosan meg fog gyorsulni az ügy.

A 20. zarándoklatot vezető új viceposztulátor, Obermájer Ervin István szerint a zarándoklatnak kettős célja van: egyrészt Márton Áron püspök tiszteletét terjeszteni és mind jobban megismertetni életútját; másrészt lelki kincseket nyerni, és hazavinni mindazt, amire Márton Áron püspök, az ő történelmi személyisége megtanít minket.

A beszámolót teljes terjedelemben és a további képeket IDE kattintva érhetik el.

Forrás: Csúcs Mária/Romkat.ro

Fotó: Csúcs Mária, Soós Lajos

Magyar Kurír