Így nő az űrhajósok hite

Isten neve maradhat a brazil bankjegyeken

Több vezető brazil lap – O Globo, Estadão de São Paulo, Folha de São Paulo -, de még a spanyol katolikus hírügynökség (ACI) is foglalkozott a brazil igazságszolgáltatás különös ügyében hozott ítélettel. Diana Brunstein, São Paulo szövetségi bírónője ugyanis elutasította állama igazságügyi tárcájának keresetét, amelyben arra szólította fel a szövetségi jegybankot és az Uniót, hogy a döntéstől számított 120 naptól fogva már ne szerepeljen Isten neve egyetlen új bankjegyen sem. Tudniillik az „Isten neve legyen áldott” kitétel a reál bevezetése, 1994 július elseje óta is szerepel az új bankókon. A bírónő azzal indokolta még nem jogerős döntését, hogy a felirat nem szól bele az egyes állampolgárok magánéletébe, ugyanúgy, ahogy a vallási ünnepek, sőt egyes (brazíliai) városok neve sem. A brazil médiumoktól eltérően a spanyol hírügynökség idézte a jegybanktól az 1988-as alkotmányra való hivatkozását, amelynek bevezetése leszögezte, hogy a Magna Charta Isten védelme alatt áll. A vallásos jelmondat még az előző pénznemre, a cruzadóra került 1986-tól, José Sarney elnök (1985–1990) döntése alapján. A portál a rend kedvéért hivatkozott a 2010-es népszámlálás adataira is, amely megállapította, hogy a 193 millió brazil 66,5 százaléka katolikus, vagy valamelyik új protestáns egyház vagy szekta tagja (22,2). 8 százalék egyetlen meghatározható vallást sem követ, a többi brazil spiritisztának vagy az egyik afrikai hiedelem követőjének mondja magát, és mindössze 615 096 lakos ateista.

Győzött a Spanyol Katolikus Egyház

A baloldali-liberális El País napilap sajnálkozott kedden a spanyol konzervatív kormány döntésén, amely mindenképpen módosítani akarja és fogja az oktatási törvényt, és újra bevezeti a választható hittant. A tervek szerint az eddig létező, de a püspöki kar (CEE) által is sokat bírált Állampolgári ismeretek nevű tantárgy marad az alsófokú intézményekben, de „a vitatott tartalmak nélkül”. A hittan tehát újra választható sőt értékelhető tantárgy lesz, de utóbbi követelmény nem lesz érvényes az általános iskolákban.

Korlátozhatják a brazil katolikusokat a világhálón

Rio de Janeiro napilapja, az O Globo és a spanyol katolikus ACI hírügynökség is beszámolt a brazil parlament szerdai döntéséről, amellyel végül hétfőre halasztották a Marco Civil da Internet nevű törvénytervezet szavazását. Ennek az a lényege, hogy a kormány korlátozná az internethasználatot azoknak, akik elutasítják a magzatelhajtást és az egyneműek házasságát. A brazil törvények ugyanis az emberi jogokra hivatkozva védik az ilyen személyeket. Az ügynökség olyan helyi – élet- és családvédő – forrásokat keresett meg, amelyek nevük elhallgatását kérték. A törvényt elutasító katolikus honlapok, blogok és vezetők viszont arra buzdítják olvasóikat és híveiket, hogy nyilvánítsák ki véleményüket a tervezett intézkedés ellen, és közvetlenül lépjenek kapcsolatba a döntéshozókkal.

Madridi fiatalok cége kezeli a Szentatya Twitterét

A spanyol konzervatív ABC szerdán mutatta be a madridi fiatalok által alapított és szokatlan, „101” nevű távközlési céget, amely tavaly nyerte el a megbízást, hogy kezelje XVI. Benedek Twitter-számláját és kialakítsa a pápa világhálós arculatát a News.va honlapon. Sikerüket mi sem bizonyítja jobban, hogy alig két nap alatt máris egymillióan „lájkolták” vagy küldtek üzenetet neki, pedig a Szentatya csak 12-én küldi el első 140 karakteres twitjét. Sőt Gustavo Entrala, és Carlos García-Hoz, a két cégvezető elmondta, hogy napokon belül elkészül az úgynevezett Pápa-alkalmazás (The Pope app). Az erre alkalmas készülékek segítségével lehet követni a pápai kihallgatásokat vagy úrangyala imádságait is. Sőt olyan vatikáni vagy castelgandolfói felvételeket is letölthetnek majd a hívek, amelyeknek révén még közelebb kerül hozzájuk Benedek pápa.

Így nő az űrhajósok hite – az éterből

A szintén spanyol konzervatív La Razón átvette a Religión en Libertad ugyancsak szerdai írását, amelyben Mike T. Good és Mike Massimino, az Atlantis űrsikló küldetéseiben részt vett két katolikus NASA-űrhajós azt állította, hogy az űrből csak megerősödött a hitük, amikor lenéztek a Földre. Mike Massimino első űrsétáján kíváncsi volt rá, hogy mire gondol először, amikor az űrállomásról szemléli majd a Földet. Ez valami olyasmi lehet, mint a Mennyország – mondta elérzékenyülve az ezredes.

Sobieski Tamás/Magyar Kurír