II. Piusz és a művészetek a reneszánsz kezdetén

Vatikán: Október elején a fenti címmel tartottak konferenciát az Apostoli Kancellária Palotájában. A konferencia a Sant’Andrea della Valle templomban tartott szentmisével kezdődött, amelyet Francesco Marchisano bíboros, a Szent Péter-bazilika főpapja mutatott be. A fórumon előadásaikban jeles művészettörténészek és történelemtudósok többségében eddig kiadatlan dokumentumok alapján mutatták be Enea Silvio Piccolomini, a későbbi II. Piusz pápa, a reneszánsz egyik legbőkezűbb mecénásának életművét. II. Piusz szerette és bátorította a művészeket. Claudio Crescentini művészettörténész kiemelte: „II. Piusz volt az első pápa, akiről a történelem mint európaistáról emlékezik meg”.
A konferenciasorozatot a II. Piusz nevét viselő országos bizottság rendezte, felkészülve arra, hogy 2005-ben két évfordulóról is megemlékeznek majd a hívek és a tudósok: II. Piusz ugyanis 1405-ben született, s 1464-ben hunyt el. A rendezvényen az előadók foglalkoztak II. Piusz írásaival, közöttük a nemrég újra kiadott „Commentari”-val. Ebben a jeles humanista a XV. század legfontosabb eseményeit foglalta össze, valamint szóltak a humanista kultúra megerősítése és elterjesztése érdekében kifejtett munkásságáról, amelynek részét képezte például a bázeli egyetem megalapítása is. II. Piusz bízta meg Bernardo Rossellinit, hogy szülővárosa, Corsignano kicsiny városnegyedét alakítsa át a születő reneszánsz városépítészet előírásai szerint. 1492-ben a megnövekedett és megszépített Corsignanót püspöki székhely rangjára emelték és II. Piusz emlékére a Pienza nevet kapta. A korábbi városka főtere modell lett, mintául szolgált Michelangelónak a Capitolumon épített teréhez, illetve Bernininek a Szent Péter-bazilika előtt létesített, oszlopsorokkal övezett teréhez.
Az előadássorozat mellet sor került annak a tárlatnak megnyitására is, amelynek keretében II. Piusz korából származó műveket állítottak ki.

Magyar vonatkozások
II. Piusz édesanyja adományozta Capestranóban azt a földterületet a ferences rendnek, amelyen Kapisztrán Szent János felépíthette a kolostort és a templomot. A capestranói városháza jelenleg a Piccolomini-család egykori palotájában található. A pápává választása előtt diplomataként szolgáló Enea Silvio Piccolomini javasolta Kapisztrán Szent János elküldését a husziták ellen. Õ írt utoljára a szentről, akivel Bécsben találkozott, mielőtt Kapisztrán János Magyarországra utazott volna, hogy jelenlétével lelkesítse a Nándorfehérvárnál 1456-ban Hunyadi János vezette magyar várvédőket, akik elűzték a hatalmas erőkkel felvonuló török sereget. A későbbi II. Piusz így jellemezte a szentéletű ferencest: „Kistermetű volt és már öreg, saját szavai szerint 65 éves, sovány, szikár, csak csont és bőr, de mindig vidám hangulatú és erős lelkületű, fáradhatatlan a munkában, művelt és beszédes… senki sem látta soha szomorúan, mindig derűs az arca”. VR/MK