Isteni bölcsesség, emberi tapasztalat

Idén az újszövetségkutatás két kiemelkedő tudósa – Ulrich Luz (Bern) és Joachim Gnilka (München) – is megtiszteli jelenlétével a konferenciát, továbbá Akijama Manabu Tokióból, Ludger Schweinhorst-Schönberger Bécsből, Johannes Marböck Grazból,  valamint Anton Tyrol a szlovákiai Rózsahegyről.

Az „Isteni bölcsesség, emberi tapasztalat” címmel, szeptember 8. és 10. között tartandó tudományos találkozó helyszíne: Szeged, Dóm tér 6.

Védnökei: Kiss-Rigó László szeged–csanádi megyéspüspök, Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Joachim Gnilka és Fodor György, a PPKE rektora.

Mi tesz bölccsé? Az emberi tapasztalat vagy az Isten? Miért fontos a generációk párbeszéde? Kit érdekel az atyák bölcsessége? Ki érti meg Isten bölcsességét? A bölcsesség azonos az okossággal, az információgazdagsággal, a tudományokban való jártassággal? Manapság a bölcsesség fogalmát jelzőként gyakran csak rendkívüli helyzeteteket megoldó politikusokra, vallási, vagy világi közösségi vezetőkre alkalmazzák, de lehet egy egyszerű ember is bölcs? Az pedig mindenki által elfogadott közhelynek számít, hogy a család megőrzéséhez és a gyermekek felneveléséhez bölcsességre van szükség – szerepel a konferencia sajtóközleményében.

A héber hokma és a görög szophia közel áll egymáshoz, de nem azonos fogalmak. Mindkettőt Isten ajándékának tekintették a bibliai korban, amelyre kellő lelki állapotban, mint isteni ajándékra, bárki rátalálhat. Az Ószövetségben a prófétai szövegek után külön könyvcsoport foglalkozik a bölcsesség témájával (Bölcsesség, Jób, Prédikátor, Sirák fia könyvei  stb.), mely szövegek sok hasonlóságot mutatnak a Közel-Kelet más bölcsességi gyűjteményeivel is. De más bibliai prózai és költői könyvekben is találunk bölcsességi szöveggyűjteményt. A legtöbbet a zsoltárokat szokták vizsgálni. A Qumrán 4. barlangjából előkerült szövegek (4Q) igen érdekes gyűjteménynek számítanak. Az Újszövetség is sok bölcsességi szöveget tartalmaz.

Az elmúlt 22 évben 3105-en voltak kíváncsiak az elhangzott 230 előadásra. 21 kötetben jelent meg a hatalmas anyag. Az eddigi előadók közel fele, 114 professzor érkezett külföldről. Minden neves, határainkon túli magyar biblikusnak lehetőséget adtak az előadásra és a publikálásra, hogy a hazai közönség is megismerje őket. A konferenciaköteteket a kisebbségi magyar területekre is eljuttatták. A rendezvényt előbb Valentiny Géza májusban elhunyt pápai prelátus, majd a Magyar Katolikus Püspöki Kar, ezután Gyulay Endre püspök, később  magánadományok, többek között a szegedi Rotary Klub is, most Kiss-Rigó László püspök és a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola támogatja. Így vált lehetővé, hogy felekezeti hovatartozástól függetlenül minden keresztény felsőoktatási intézmény előadója bekapcsolódhatott a tudományos eszmecserébe.

Az idei konferenciára és a Gnilka-díj szeptember 10-i átadására az egész magyar egyházi felsőoktatás vezetőit várják, így adózva tisztelettel a konferencia támogatóinak és Ulrich Luz professzor, valamint Jakubinyi György gyulafehérvári érsek évtizedes erőfeszítéseinek.

A szervezők tisztelettel hívnak és várnak minden érdeklődőt, aki a kultúra mellőzhetetlen részének tartja a vallást, és Európa szellemi gyökerét a zsidó–keresztény kultúrához köti.

Információk: +36 62 425-738, benyik.gyorgy@gmail.com, benyik@gfhf.hu

További, folyamatosan frissülő információk és a jelentkezési lap itt található. A konferencia után ezen a helyen nézhetik, olvashatják az eseményen készült fotókat, az elhangozott előadások írásos, illetve hanganyagait is.

Magyar Kurír