Japán katolikusok – nem vallásos környezetben

A válaszokból kiderül, hogy a japán katolikusok többsége nem keresztényekkel házasodik, ezért nem feltétlenül kötnek szentségi házasságot, alig vesznek részt szentmisén, illetve keresztelik meg gyermekeiket. Ez hatással van az imaéletükre is: mivel alig van egységesen katolikus család, a családi ima helyett egyéni imára nyílik csak lehetőség.

Ilyen körülmények között a hit továbbadása is nehezen valósítható meg a következő nemzedék felé. A japán társadalomban nem szokás kinyilvánítani az elkötelezett hitet, és a sok fiatal leginkább az idősek klubjának tekinti az egyházat.

A keresztény családi életet felülírják a társadalmi értékek – olvasható a japán püspöki konferencia weboldalán közzétett 15 oldalas dokumentumban. Még ha keresztény családban nőnek is fel a gyerekek, a társadalom értékeit érzik magukénak. A tanulmányaik célja ennek megfelelően a gazdasági szempontból való beilleszkedés, nem szabadon választanak hivatást maguknak.

A kérdőívek kitöltésére engedett idő rövidsége miatt Japánban a püspököket és a szerzetesrendek elöljáróit kérték fel a kérdések megválaszolására, majd a válaszokat továbbküldték világi és egyházi szakértőknek, hogy hozzáfűzzék saját meglátásaikat.

A püspökök úgy látják, hogy a japán katolikusok többsége nem ismeri az egyház családdal kapcsolatos tanításait. A Humanae Vitae enciklikáról nem hallottak, vagy ha mégis, nem tartják életük meghatározó részének – a társadalmi és kulturális értékek, valamint az anyagi megfontolások sokkal fontosabbak.

A dokumentumban érintik a katolikus bevándorlók pasztorációjának kérdését is. Bár csak 440 000 japán katolikus van, mégis összesen 1 millió katolikus él Japánban. A katolikus bevándorlók szintén nem keresztényekkel kötnek házasságot, illetve előfordul, hogy a szülőhazájában már családdal rendelkező migráns új családot alapít Japánban. A bevándorlók egyik esetben sem szoktak egyházi esküvőt kötni, de a plébánia igyekszik melletük állni, elfogadni őket megítélés nélkül, segíteni, hogy keresztény életet tudjanak élni a hétköznapi megpróbáltatások ellenére. „Erős a katolikus identitásuk annak ellenére, hogy az egyház nem helyesli az élethelyzetüket” – nyilatkozták a püspökök.

A házasság semmissé nyilvánítása egy japán katolikus számára azért jelent külön problémát, mert a nem keresztény házastárs sok esetben nem hajlandó együttműködni a házasság érvénytelenítésének bonyolult procedúrájában. A japán püspökök kiemelték: a jelenlegi egyházi semmisségi eljárás két katolikus fél házasságán alapul, de mindez nem alkalmazható, ha katolikus és nem katolikus közötti házasságról van szó. „Az eljárás egyszerűsítése hihetetlen könnyebbséget jelentene a szenvedő felek számára” – szögezték le a dokumentumban.

Magyar Kurír
(vn)