Jöjj és láss! – Jövő héten ismét látható a Batthyány-Strattmann László életét bemutató sikeres darab

Az előadást júniusban láttuk, és jegyzetet is írtunk róla.

Az addig a sablonok és a panelek szintjén létező személy (Batthyány-Strattmann László – a szerk.) élővé, kézzelfoghatóvá válik. Ezt a hatást az író-rendező ráadásul úgy éri el, hogy nem áll a rendelkezésére forgószínpad, sem profi színészek, sem pedig megfelelően hosszú idő. A történet és az amatőr színészek korántsem amatőr játéka olyan összhatást nyújt, hogy ráeszmélünk: egy olyan életet látunk kibontakozni, amely mindannyiunk számára vonzó és magával ragadó, akkor is, ha eddig nem ismertük részleteiben, és akkor is, ha a darabot látva most éppen újrafelfedezzük azt.

A szereplők ízig-vérig színészekké válnak a színpadon, a teljesítmény, amit nyújtanak, messze túlmutat az amatőr színjátszáson, alakításuk bármely színházban megállná a helyét.

A főszereplő, Sótonyi Gergely hitelesen hozza közel hozzánk Batthyány-Strattmann karakterét, aki szerény, de nem álszerény, a családjáért és a betegeiért élő, s az Egyház által később boldoggá avatott orvos. A feleséget játszó Prevoz Cecíliával – aki, mint utóbb kiderült, az életben is a főszereplő felesége – teljes összhangot nyújtanak játékukban, elhisszük nekik, hogy valóban ilyen lehetett Batthyány-Strattmann László és Maria Theresia Coreth kapcsolata.

A kicsik és a régebb óta fiatalok alakítása is mind dicséretet érdemel, mert a plébániai amatőr színjátszásnak olyan szintjét mutatják meg, amely hiteles és vonzó.”

*

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) őszi ülésén úgy döntött, hogy támogatja Coreth Mária Terézia boldoggáavatási eljárásának megindítását.

Coreth Mária Terézia Batthyány-Strattmann László hitvese volt, aki tizennégy gyermeket szült férjének. Az első világháború alatt gyermekeivel a kórházban segédkezett, illetve óvodát létesített az egyedül maradt vagy elárvult gyermekeknek. Coreth Mária életét és példáját a darab is hangsúlyosan mutatja be.

*

A szegények orvosát Sótonyi Gergely, Coreth Mária Teréziát felesége, Sótonyiné Prevoz Cecília játszotta. A két főszereplő tehát az életben is egy párt alkot, négy gyermekük közül ketten, Cili és Emese játszottak is a darabban, amellyel kapcsolatban a főszereplők a Magyar Kurírnak adott interjúban is beszéltek.

„Az ilyen rendkívüli személyiségek mindenképpen hatnak az alakjukat megformáló színészekre. Amatőr színjátszók vagyunk, de nagy erősségünk – és szerintem nemcsak nekünk, hanem valamennyi plébániai színjátszó körnek –, hogy nem csupán eljátsszuk az adott történetet, hanem el is hisszük, hogy amit színpadra állítunk, az igaz. Ebből a darabból is megmaradtak bennem mondatok, amelyeknek még most is a hatása alatt vagyok. Batthyány-Strattmann László állandóan ellentmond, amikor szentnek nevezik; tiltakozik, hogy ő nem szent. Az egyik jelenetben felolvas a naplójából: amikor Mizl, Ödön fiuk és ő beléptek Szent Ferenc harmadik rendjébe, nemcsak a napi kötelező ferences imát vállalták, hanem azt is, hogy Szent Ferenchez hasonlóvá válva teszik a jót a világban, és megvalósítják Jézus tanítását.

Végül is ezt teszem. Ha egy szentet követsz, akkor előbb-utóbb kisugárzik rád a fénye, és az emberek tévesen azt hiszik, hogy te is szent vagy. Közben csak tükör vagy, aki sugárzod a szentek, Jézus, Isten fényét.

Ez gyönyörű gondolat. Teszem a jót, azt, ami másoknak is örömet szerez, és szeretettel teszem. Egy másik alkalommal László felolvas a naplójából: »A beteg Isten jóságából Cirenei Simonná tesz engem.« Milyen jó az Isten, vihetem a beteg keresztjét!”

– fogalmazott az interjúban Sótonyi Gergely.

Sótonyiné Prevoz Cecília Mizl alakjával kapcsolatban pedig kiemelte: „egyrészt rendkívül praktikusan gondolkodik, hiszen rosszmájú barátnője megjegyzéseiben is meglátja a lehetőségeket, és felhasználja azokat a betegek jobb ellátása érdekében. Másrészt nagyon erős imahátteret biztosít az egész családnak és a betegeknek is. Gyakran eltűnődöm azon, hogy a nők általában két lábbal állnak a földön, felismerik a dolgokban, ami hasznavehető. Emellett azonban fontos és lehetséges kiépíteni egy bensőséges istenkapcsolatot is, aminek semmi köze a praktikumhoz. Ez a legbiztosabb háttér a mindennapi élethez.”

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír
(ki)