Kalandozás a tükörben

A Kalandozás a tükörben című lemez a mesék világába vezet. E történetek is, mint Pilinszky művei általában, tele vannak különös, rejtett szimbólumokkal, bibliai asszociációkkal. E „történetek… egyszerre talányosak és rejtélyesek és régről ismerősek, egyszerre több értelmezési szintet, olvasási lehetőséget kínálnak. Népmesei és bibliai szüzsék és Pilinszky saját költészetének motívumai egyaránt felbukkannak bennük. A mesék egy másik, valóságosabb lét esélyeiről, annak kereséséről, vonzásáról szólnak… és ezzel visszautalnak arra az elveszett teljességre, amelynek valamennyien egyszer részesei voltunk, és az ígéret szerint… majd ismét részesei lehetünk” – írja Hafner Zoltán irodalomtörténész a lemez művészien illusztrált szövegkönyvében.

Pilinszky abban a korszakban írta ezeket a meséket, amikor a legjelentősebb alkotók kiszorultak az irodalmi életből, mert nem bizonyultak eléggé engedelmesnek a  diktatúra elvárásaihoz, s témáikkal úgymond nem szolgálták a hatalmon levő politikum ügyét. Bár a kényszer szülte e meséket – minthogy e műfajban publikálhattak –, a Pilinszky-életmű értékes részei.

A lemezen öt mese hallható: A nap születése, Ének a kőszívű királyról, Kalandozás a tükörben, A madár és a leány, Ég és föld gyermeke.

Közreműködik Dóczy Gabriella hárfán, Szennai Kálmán csembalón. A felvétel a Katolikus Rádióban készült. A szövegkönyv grafikai illusztrációit Kupcsik Zsuzsa készítette.

A Kalandozás a tükörben Dóczy Péter harmadik Pilinszky-összeállítása, a Meditáció című cd-rom s a Gyermekek és katonák című film után.

Toldi Éva/Magyar Kurír