Karácsony a nagyvilágban

A Szentföldön ebben az évben is szomorúan telt a karácsony. Az erőszak még Jézus születése egyetemes örömének napjaiban sem hagyott alább, sőt az elfoglalt palesztin területeken még növekedtek is az összecsapások izraeliek és palesztinok között. Szamáriában meggyilkolták Hamza Abu Gob lázadó vezért, Tulkarem és Nablus városában az Al-Kaida és a tanzim harcosok egy-egy vezetőjének életét oltották ki. Ramallahban a katonák elfogtak egy Hamasz-vezetőt és meggyilkolták munkatársát. Az izraeli közvélemény aggódva gondol egy esetleges iraki támadásra és az iraki rakétafegyverek szállítására a Libanon és Izrael határán tevékenykedő Hezbollah-szélsőségeseknek.
Az iraki keresztények – másfél millió személy a 23 milliós muzulmán országban – félelem és reménység között vergődve ünnepelték a karácsonyt és imádkoztak Istenhez, hogy távolítsa el az országtól a háború rémét.
Az iraki keresztények imájához csatlakozott Rowan Williams canterbury érsek, az anglikán egyház új vezetője, aki karácsonyi üzenetében a londoni és a washingtoni kormány háborús tervei ellen foglalt állást. A westminsteri katolikus érsek, Cormac Murphy bíboros is hangsúlyozta, hogy soha nem szabad lemondani a békéről, és azt gondolni, hogy elkerülhetetlen az iraki háború.
Pakisztánban újból véres terrorista cselekményeket hajtottak végre a keresztény közösség ellen. Karácsony napján néhány merénylő bombát dobott az esti istentiszteletre gyülekező hívek közé, egy Iszlamabadtól délkeletre 200 kilométerre fekvő falu protestáns templomában. A rendőrség őrizetbe vett három muzulmán szélsőségest. A szomszédos Indiában, Nyugat-Bengália egy katolikus templomában fegyveres személyek hatoltak be az éjféli misére, megsebesítettek hét személyt, valamint 150 rupiát – kb. 800 ezer forint – elraboltak a hívektől.
A hatalmas Kína fővárosában, Pekingben – az új kommunista elit hatalomra jutásával egy időben – hosszú idő után először méltóképpen ünnepelték meg a karácsonyt. Az utakat feldíszítették, karácsonyfákat állítottak, Mikulás, vagy Karácsony-apó fényképei is láthatók. Bernardo Cervellera misszionárius a Vatikáni Rádiónak elmondta: a kínaiak szeretik a karácsonyt, a gyermekek ismerik a piros ruhás, nagyszakállú Karácsony-apót, de nem ismerik az ünnep vallási jelentését. A gazdasági reform éveiben Kínában a minden vallást és egyházat üldöző kemény ateizmust felváltotta a szekularizmus, amely a karácsonynak csak a fogyasztói oldalát fogadja el. Ám a protestáns és katolikus templomokat hívek ezrei töltötték meg, akik őszintén vágynak a karácsonyi elcsendesülésére, elmélyülésre, az ima áhítatára. Vállalkozók, diákok, tanárok térnek be a templomokba, többnyire kíváncsiságból és érdeklődéssel, hogy megtudják, ki is Jézus Krisztus. Kínában évente legalább 100 ezer felnőtt keresztséget jegyeznek be. Ezek a felnőttek a keresztségben az egyetlen olyan vallást fedezik fel, amely valóban védelmezi az emberi méltóságot a hatalommal szemben. Ám ugyanebben a Kínában tovább folytatódik a keresztények elleni üldözés. Néhány protestáns felekezet a karácsonyt ezért az üldözötteknek szentelte, imádkoztak értük és levelező lapokkal árasztották el a börtönöket és a kormányt, kérve, hogy engedjék szabadon a vallásuk miatt bebörtönzött személyeket.
Afrikában karácsony napján számos ország fővárosának templomai zsúfolásig megteltek hívekkel. Ez a földrész továbbra is a nagy ellentétek kontinense. Nairobiban a kenyai választások sikeréért, Elefántcsontparton a békéért imádkoztak, Madagaszkár szigetén hálát adtak az Úrnak, hogy a Ratsiraka-rezsim bukása után végre ismét béke uralkodik a szigetországban. A Kongói Demokratikus Köztársaságban és a Nagy-Tavak más országaiban a szembenálló csoportok továbbra is gyilkolják egymást.
A hosszú idő óta tartó gazdasági válság miatt szenvedő Latin-Amerikában a karácsony ünneplése során különös figyelmet fordítottak a szenvedőkre, az éhezőkre, a szegényekre, akik a földrész minden országában megtalálhatók. Az argentín püspöki kar karácsonyi üzenetében a reménység szavával fordult a lakossághoz, ám figyelmeztette súlyos felelősségükre az ország vezetőit is, akik hatalmi vágyuk és a gazdasági élet bizonyos csoportjainak pénzéhsége miatt alaposan csorbították az örömet, amelyet Jézus születése hoz karácsonykor. Venezuelában az ünnepi szentmisén Caracas érseke azzal a felhívással fordult a lakossághoz, hogy Istentől kérjék az ország számára a békét és az egyetértést, egységben a most született Kisjézussal, aki elutasít mindent, aminek köze van a gyűlölethez. Az egyház számára a kormány és az ellenzék között nincs semmi különbség. Mindkettőnek egyformán az a kötelessége, hogy újraépítse az országot, a szereteten, a szolidaritáson, az együttélésen és egymás kölcsönös elfogadásán keresztül. VR/MK