Katolikus kiadók (1) – a Szent István Társulat

Hazánk és az egész Kárpát-medence legrégibb könyvkiadója, a Szent István Társulat 1848. február 15-én alakult meg, Fogarassy Mihály nagyváradi kanonok elnökletével. A Társulatnak 1923-ban XI. Pius pápa az „Apostoli Szentszék Könyvkiadója” címet adományozta. Ennek értelmében a hivatalos hazai egyházi kiadványokat, a hittankönyveket, a katolikus iskola tankönyveit, a Szentszék magyarra fordított megnyilatkozásait elsőként a SZIT adhatta és adhatja ki. A Társulat 1948-ig Európa egyik legjelentősebb kiadója volt. A kommunista diktatúra idején Mészáros István művelődéstörténész megfogalmazása szerint „bár gúzsba kötve, de élve maradt”, és sok hasznos könyvet jelentetett meg. A Társulat csak 1989 után válhatott újra szabaddá. Sikeresen átvészelve a rendszerváltozás gazdasági megrázkódtatásait, évente 140-150 címet adnak ki, átlagosan kétezer példányban. A Társulatnál jelenleg 36-an dolgoznak – ebbe beletartoznak az öt könyvesbolt alkalmazottai is. A kiadó egyházi intézményként, gazdaságilag önellátó s önfenntartó módon működik. Fő bevételi forrásuk a könyvkiadásból és -eladásból, valamint pályázati pénzekből származik. A Szent István Társulat igazgatója 1999. június 1-je óta Farkas Olivér, aki éppen 25 esztendeje dolgozik a kiadónál. Vele beszélgettünk a Társulat Ferenciek terei központjában.

– A Szent István Társulat alapszabálya kimondja: „feltétlenül szükség van a hitet erősítő kiadványokra.” A mai, szekularizált, szellemileg, lelkileg kaotikus világban, amikor egyrészt örökérvényűnek hitt erkölcsi értékek kérdőjeleződnek meg, másrészt pedig hihetetlenül nagy az érdeklődés az ezoterikus dolgok iránt, magukat vallásosnak hirdető mozgalmak ígérnek könnyű életet, gyors meggazdagodást, boldogságot az embereknek. Egy felmérés szerint Magyarországon évente öt-hatmilliárd (!) forintot költenek az emberek asztrológiára, jóslásra, a rontás levételére. Egy ilyen közegben mennyire lehet eligazító, iránytű szerepe a Szent István Társulatnak?
– Társulatunk régi alapszabályából való az Ön által említett idézet, ám úgy gondolom, tartalmát illetően ez ma is érvényes. Az egyház történelme során, különösen az elmúlt évszázadban mindig nagyon odafigyelt a világban zajló változásokra. Joseph Ratzinger bíboros évekkel ezelőtt megjelent, A Föld sója című könyvében fölteszi a kérdést: mennyire alkalmazkodhat Róma, az egyház tanítása a kor szelleméhez? Nyilvánvaló, hogy Krisztus tanítását nem megváltoztatni, hanem őriznünk és továbbadnunk kell, ahogy ezt II. János Pál pápa többször is megfogalmazta. A hit alapigazságaihoz ragaszkodnunk kell. A Szent István Társulat büszke arra, hogy az Apostoli Szentszék könyvkiadója, és így hivatottak vagyunk tökéletesen és maradéktalanul az egyház tanítását követni. A történelemben különböző korszakok követik egymást, s ezeknek más-más szellemisége van, az egyház tanítása azonban állandó. Dogmafejlődés természetesen létezik, de az üdvösségünket érintő alaptanítás változatlan marad, s mi a kiadói munkánkban arra törekszünk, hogy úgy tükrözzük vissza az autentikus krisztusi szellemiséget, amint azt az egyház tanítása megfogalmazza. Ez két sorozatunkra különösen jellemző. Szinte kezdettől fogva közöljük a pápák megnyilatkozásait, II. János Pál esetében 41. kötetet adtunk ki. Egy másik sorozatunkban a római dikasztériumok, hivatalok kiadványait tesszük közzé, amelyekből 29 kötetet adtunk ki eddig. Ezek a dokumentumok viszonyítási pontokat is jelentenek számunkra, könyvkiadásunk az egyház tanításával párhuzamosan folyik.

– Minden egyes kiadványukra érvényes az, hogy kizárólag az egyház tanításához, előírásaihoz szinte dogmatikusan köthető könyveket adnak ki?
– Ez műfajonként változik. A teológiai műveknél, vagy az ehhez kapcsolódó alapkönyveknél, a bibliai kézi- vagy segédkönyveknél, a dogmatörténeti kiadványoknál, illetőleg ezek megválasztásánál egyértelműen ragaszkodunk az egyház tanításához. Tágabban értelmezhető ez a kérdés az egyéb, például a szépirodalmi kiadványoknál. Sík Sándor azt mondta: egy művet nem a tartalma, hanem a szelleme tesz katolikussá, kereszténnyé. Az elmúlt években több olyan külföldi – Bernanos, Green, Mauriac, Kazantzakisz, Dante – és magyar – Rákos Sándor, Czigány György, Kodolányi János, Vasadi Péter, Kalász Márton – író, költő művei jelentek meg nálunk, akik – meglehet, időnként csak vékony szálon, de – adott műveikkel mégis kapcsolódnak a krisztiánus gondolatkörhöz. Nem annyira tárgyukban, hanem inkább szellemiségükben. Néhány évvel ezelőtt elindítottuk az istenes magyar költők sorozatunkat, Ady Endre, Babits Mihály, Juhász Gyula, Tóth Árpád, József Attila Istenhez, Istenről szóló verseivel ismerkedhettek meg olvasóink. Azt kívántuk ezzel bemutatni, hogy a magyar irodalomban mennyire erősen jelen van a transzcendens vonulat.

– A Társulatnak öt könyvesboltja van, de az utóbbi tíz esztendőben már világi könyvesboltok is árusítják a kiadványaikat.
– Ezt missziós feladatnak tekintjük. II. János Pál pápa mondta, hogy szükség van Európa újra-evangelizálására. Mi ezt a könyvkiadás területén úgy értelmezzük, hogy ne csak egy belterjes körnek juttassuk el a könyveinket, hanem nyissunk a világi terjesztőhálózatok felé is, hogy a nem kimondottan keresztény érzelmű, de jó szándékú olvasók is megismerhessék a könyveinket. Ahogy Pál apostol ajánlja Timóteusnak: „Hirdesd az evangéliumot, állj vele elő, akár alkalmas, akár alkalmatlan… Vagy ahogy Jézus maga mondja apostolainak: amit a fületekbe súgunk, azt hirdessétek a háztetőkön.”

– Az elmúlt időszakban melyek voltak a Szent István Társulat legsikeresebb kiadványai?
– A siker mércéje általában a példányszám. Nekünk kicsit behatároltak a lehetőségeink, mert a katolikus irodalomban nincs akkora merítés, mint a világi irodalom esetében: ott szinte határtalan a választék mind a tematikát, mind a tartalmat illetően. Tavaly adtuk ki a Híd az égbe – A világ legszebb imái című kötetünket, amely pillanatok alatt elfogyott, heteken keresztül szerepelt a Fókusz sikerlistáján, és jelenleg már a hatodik kiadásnál tart, 30 ezer példány fogyott el belőle. Álmunkban sem gondoltuk, hogy ekkora lesz a kereslet iránta. Ugyancsak nagy sikere volt, és szintén a Fókusz sikerlistáján első helyre került Joseph Ratzinger Isten és a világ című kötete. Itt még nincsenek végleges eladási adatok, de az már biztos: Ratzinger bíboros pápává választását követően a könyv utolsó 600 példánya két nap alatt elfogyott. Ugye milyen érdekes? Két különböző téma, és mégis mekkora érdeklődést váltott ki az emberekből! A Híd az égbe világirodalom is, XVI. Benedek könyve viszont interjúkötet (Peter Seewald német újságíró beszélget a volt bíborossal az egyházról, a katolicizmus jövőjéről), tehát kicsit keményebb téma. Az elmúlt másfél hónap rendkívüli, katarzist kiváltó eseményei, II. János Pál halála, temetése, majd az új pápa megválasztása szinte soha nem tapasztalt mértékben irányította a figyelmet a katolikus egyházra. Jelentősen kitágult az a kör, amely érdeklődik az egyház iránt. Most, hogy az emberek ennyit látnak, hallanak az egyházról, fogékonyabbá is válnak a katolicizmus iránt.

– Ha már említette XVI. Benedek nevét: tervezik-e egyéb kiadvány megjelentését az új pápától?
– Igen, a karácsonyi könyvvásárra jelentetjük meg Joseph Ratzinger La mia vita – Életem című önéletírását, és Werte in Zeiten des Umbruchs – Értékek a változó időben című könyvét.

– A rendszerváltozást követő évek nagyon nehezek voltak a Szent István Társulat számára, hiszen megszűnt a monopóliumuk a katolikus könyvkiadás területén. Végül azonban megerősödve jutottak túl a válságos időszakon. Hogyan sikerült ezt elérniük?
– A kilencvenes évek elején a gombamód szaporodó katolikus könyvkiadók együttesen valóban komoly konkurenciát jelentettek számunkra, ám sikerült megtalálnunk az együttműködés három fórumát. 1993-ban elindítottuk a Szent István Könyvhetet. Ez ma már a keresztény könyvkiadók országosan ismert és elismert fóruma. Ugyanebben az évben hoztuk létre a Szent István Könyvklubot, amely színes katalógusában a könyvhéten megjelent kiadók könyveit mutatja be, évi három-négy alkalommal. Ma már tizenkétezer klubtagunk van. Végül létrehoztuk a Stephanus-díjat, amelyet minden évben teológiai és irodalmi kategóriában osztunk ki. Ennek értékét növeli, hogy nem állami díj, s hogy kizárólag szakmai kritériumok alapján dönt egy felkészült grémium a díjazottakról – nem számít sem a párt, sem a politikai kötődés. Ha hízeleghetek kicsit magunknak, hasonló ez, mint a franciáknál a Goncourt-díj.

– Említene néhányat az új kiadványaik közül?
– Valószínűleg nagy érdeklődésre számíthat majd Tomka Ferenc Halálra szántak, mégis élünk. Egyház a diktatúrában 1945-1990 és az ügynökkérdés című kötete. Mindenképpen szólnom kell Pásztorok, magyar apostolutódok a harmadik évezred elején című interjúsorozatunkról is. Ebben a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai beszélnek életükről, hivatásukról, mondják el véleményüket az egyház és a világ állapotáról. Püspökeink bemutatásával nem titkolt célunk a hivatásébresztés, hogy általuk példaképet állítsunk a katolikus fiatalság elé. Jeles újságírókat kértünk fel a beszélgetésekre, a könyvhétre Gyulay Endre Félelem nélkül és Mayer Mihály Szabadon elkötelezve című kötete jelent meg. A szeged-csanádi püspökkel Szerdahelyi Csongor, a pécsi főpásztorral pedig Elmer István beszélget. Végül, de egyáltalán nem utolsósorban a könyvhét egyik szenzációjának ígérkezik az Ószövetségi és Újszövetségi Szentírás. Rózsa Hubának, a Szent István Társulat alelnökének vezetésével négy évig tartó munka eredményeképpen jelentetjük meg 1920 oldalon ezt a reprezentatív kivitelű, családi Bibliának is beillő, revideált szövegkiadást, új bevezetőkkel, magyarázatokkal, név- és tárgymutatókkal, idegen szavak magyarázatával és színes térképekkel. Igazán értékes kiadvány, szép ajándék lehet mindenki számára.

MK