Katolikus kiadók (4) – az Agapé kiadó

Harmath Károly a Szent Cirillről és Metódról elnevezett horvát ferences rendtartomány tagja. A filozófiát a rend terszáttói (Fiume) filozófiai studiumán végezte, teológiából pedig a Lateráni Egyetem Assisi fiókintézetében diplomázott 1976-ban, majd ugyanabban az évben pappá szentelték a szabadkai székesegyházban. A sajtó és a könyvek szerkesztési munkálatai már gimnazista korától kezdve érdekelték.

– Mikor jött létre a kiadó?
– Az alakulás tulajdonképpen folyamat volt. Szerintem ma is az. Az élet dinamika. A múlt század hatvanas évei bizonyos fokú sajtószabadságot hoztak az akkori Jugoszlávia számára, miután a szocialista állam vezetői aláírták a konkordátumot a Szentszékkel. A vajdasági magyarság körében két sajtóirányzat rajzolódott ki: a Szabadkai Egyházmegye papsága létrehozta, és igen nagy eredménnyel szerkesztette a Hitélet folyóiratot s emellett más kiadványokat is megjelentetett. Csak úgy zárójelben jegyezném meg: a kisebbségi sorsnak tudom be azt, hogy a jelenlegi magyar egyház mintha ezt nem is tudná, pedig akkoriban – nem túlzás – tízezerszámra vitték át az arra vállalkozó bátor személyek a délvidéki kiadványokat kocsialjban, hátizsákban, nemcsak az anyaország, hanem az egész magyar területre. Ez volt az idő tájt a „magyar kábítószer.” Nekem is rendszerint három kérdést tettek fel az akkori magyar vámosok: van-e nálam fegyver, Képes Biblia és forint?

– Miért pont Agapé lett a kiadó neve?
– A második délvidéki sajtóirányzat eredményeként. Szabadkán Lostpeich Amat gvárdián stencilezett formában adta aki a Testvéri Szolgálat Krisztusban lelkiségi folyóiratot, s amellett megjelentek az elmélkedéseket tartalmazó Agapé-füzetecskék. Rendi elhelyezések miatt az ő tevékenysége szinte megszűnt, s ezt újítottam fel pappá szentelésem után. A kiadói tevékenység Agapé néven folytatódott, mert olyan nevet kellett találni, amit multinacionális és multikulturális környezetben sem kell lefordítani, másrészt úgy tartottam, hogy az Isten szeretete – az agapé – hirdetésének a sajtó is kiváló eszköze. Az 1979-es évet tartjuk „születési évnek”, mert azóta rendszeresen jelennek meg kiadványaink.

– Évente hány új könyvet jelentetnek meg?
– Ez a piac felvevőképességétől függ. Általában 40-65 cím kerül kínálatunkba, ennek egyharmada rendszerint újranyomás.

– A kisebbségi lét mennyire teszi speciálissá az Agapé működését?
– Tapasztalataink szerint a „kisebbségi” lét vagy jelző igen relatív fogalom. Működésünk első másfél évtizedében a „kisebbség” volt „a többség”, hiszen alig volt kiadványunk, amelyet kevesebb mint 5000 példányban jelentettünk volna meg. Az éves szinten megjelent 150-180 ezer példány zöme nem a Vajdaságban talált vevőre. Másrészt Jézus is mindig kisebbségről beszél: kis nyájról, mustármagról, kevés élesztőről… A kommunizmus éveiben így értékeltük küldetésünket. A magyarországi rendszerváltás és a romániai forradalom után a helyzet teljesen megváltozott. A katolikus sajtó területén pozitív irányban: megjelentek új kiadók, nagyobb a kínálat. Konkurenciáról nem szoktam beszélni, s éves terveinket sem tartom titoknak, mert Isten szőlőjében van bőven munka, másrészt a titokban tartott éves tervek arra utalnak, hogy egyes emberek nem tudnak helyesen viszonyulni a katolikus sajtóapostolkodáshoz.

– Tartalmi, illetve műfaji szempontból milyen jellegű könyveket adnak ki?
– Egy kicsit mindenesek vagyunk. Kiadványainkat sorozatokba szoktuk rendezni, ezeken belül pedig bőven válogathat mindenki. Az akárcsak vázlatos felsorolás túlhaladja egy ilyen beszélgetés témáját és terjedelmét, ezért inkább Internet hozzáférhetésünket ajánlom, a www.agape.hu címen.

– Miben látja az Agapé jelentőségét?
– Abban, hogy sikerült széles tömegeket elérnünk. Nem volt célunk mélyen szántó teológiai művek megjelentetése, habár ma már ezen a területen is jelen vagyunk. Inkább a gyakorlati keresztény életet, lelki életet szolgáló művekre összpontosítottunk.

– Az utóbbi esztendőkben kiadványaik közül melyek voltak a legsikeresebbek?
– Egyértelmű, hogy két sorozat: a Dimenziók (egyéni, emberi lelki problémákkal foglalkozik) és a Család és nevelés című sorozatok, valmint a „piros”, „jugoszláv” néven emlegetett Képes Biblia. Ezek mellett az idén rendkívül nagy érdeklődést váltott ki az Imádkozzunk az Oltáriszentség előtt c. kiadványunk.

– Milyen kiadványok megjelentetését tervezik az év második felében?
– Negyvenkét új cím szerepel a listánkon, ennek fele már meg is jelent. A még kiadásra váró művek közül megemlíteném az Amateca sorozatban tervezett három könyvünket (Az Egyház liturgiája, Egyháztörténelem, Krisztológia), a dél-amerikai hódításokról szóló Guttierez-könyvet (Isten és az arany az Indiákban), de lesz még kiadványunk az imáról, a gyónásról, a katolikus ünnepekről, és különböző – elmélkedést segítő – szövegek is napvilágot látnak.

MK

A beszélgetést Bodnár Dániel készítette