Katolikus kiadók (5) – a Korda Kiadó

Bujdosó Gabriella, a Jézus Szíve Népleányai Társaságának általános elöljárónője, a KORDA Kiadó igazgatónője nyilatkozott a Magyar Kurírnak a kiadó történetéről és jelenéről. 

A KORDA Kiadó története elválaszthatatlan a korabeli Szív Újság létrejöttétől. A hetilapot 1915. szeptember 4-én indította útjára P. Bíró Ferenc jezsuita. Hamarosan felismerte, hogy csak hivatásos, apostoli lelkületű újságírókkal lehet jó sajtót csinálni, és égető szükség van a kiadványok terjesztésére is. Ezért 1921-től, a Társaság hivatalos megalakulásától kezdve rájuk bízta a katolikus sajtó terjesztését. Társaságunk kezdettől fogva igyekszik megvalósítani P. Bíró Ferenc hitvallását: „Nem futni a világtól, hanem benne élve megszentelni azt.” Sajtóapostolkodásunk legfőbb célja kezdettől fogva az volt, hogy terjesszük az általános emberi és katolikus értékeket. Ehhez mozgékony, a jóra és szépre fogékony emberek kellettek. Nagyon hatékonyan működtünk az első harminc évben. Kiadtuk többek között Bangha Béla – Ijjas Antal A keresztény egyház története című kötetét. Igen népszerűek voltak imakönyveink, valamint a Távol-Keleten és Kínában évtizedekig missziós tevékenységet folytató jezsuita szerzetesek visszaemlékezései. Ezzel nagyon sok hivatást ébresztettünk. Központi anyaházunk Budapesten volt, a Horánszky utcában, de tartottunk fenn házat többek között Balatonfüreden, Kecskeméten, Mezőkövesden, Pécelen és Szegeden is. Az 1950-es feloszlatáskor 250 tagunk volt, közülük többen börtönbe jutottak, házaink legnagyobb részét államosították, sajtóapostolkodásunkat pedig betiltották. Egészen a rendszerváltozásig illegalitásban dolgoztunk, de a katolikus könyvek értékesítéséről ezekben az évtizedekben sem mondtunk le teljesen. Igyekeztünk a Magyarországon megjelent, csekély számú katolikus kiadványt eljuttatni az ország minden részébe, elsősorban a KORDA Kiadó központi épületében, a Mikszáth Kálmán tér 4. szám alatt élt két testvér segítségével. A hetvenes években pedig a délvidéki Agapé Kiadó kiadványait terjesztettük. A volt Jugoszlávia kommunista hatalma ugyanis egyrészt liberálisabb volt a katolikus kiadványok megjelentetését illetően, másrészt viszont nagyon nehéz volt ezeket a könyveket átjuttatni a határon.

– Mit takar a KORDA név?
– A név valójában mozaikszó, és a társaság lelkiségét fejezi ki: Cordi Omnium Res Dicamus Amore – Mindenek szívének ajánljuk dolgainkat szeretettel. Arra törekszünk, hogy az Úr Jézusra és a Szent Családra jellemző szolgáló lelkület hassa át társaságunk tagjait, és ezzel a lelkülettel építsünk fel egy igazságosabb társadalmat. Szeretnénk, ha a társadalomban jobban érvényesülne a hit, a szociális igazságosság, az élet szeretete és kultúrája. Alapszabályunk kimondja: „A tagok a hit, az értelem és az akarat emberei. A teremtett világhoz lelki függetlenséggel és a szív szabadságával viszonyulnak. A szabad szív nem tapad semmihez, tisztán lát, meglátja a helyes irányt. Így lesznek a tagok képesek arra, hogy a hit fényében döntsenek, és Krisztus szeretetétől irányított akarattal cselekedjenek. S akkor nyilván ez a Krisztus szeretetétől irányított akarat lesz képes arra, hogy szabad elhatározással osztozzanak Krisztus földi sorsában, hívő, szerető, engedelmes és odaadó lélekkel viseljük a bűn megnyilvánulásait, tehát magyarul vegyünk részt a munkával e világban, a szenvedést, üldöztetést Istentől való távolságunkat és a halált is úgy éljük meg, ahogy azt Krisztus megélte. A fizikai, szellemi munka nehézségeit vállaljuk fel, olyan lélekkel, ahogy azt Krisztus felvállalta. S akkor leszünk hasonlóak lélekben és a valóságban is.” A reális Krisztus reális követése az életeszenciánk, amely alapján vállaljuk a küldetésünket. Nem megvalósíthatatlan utópiában gondolkodunk, hanem két lábbal járunk a földön. A sajtóapostolkodás egyik legfőbb eszköze a KORDA.

– A rendszerváltozást követően a kiadó központja Budapestről Kecskemétre került. Milyen meggondolásból?
– A KORDA könyvkiadót és könyvesboltot Kecskeméten nyitottuk meg, 1990. július 1-jén. Akkoriban ugyanis már több katolikus kiadó is működött Budapesten, Kecskemét pedig az Alföld közepe. Arra gondoltunk, hogy itt könnyen elérhetnek bennünket a kiadványaink iránt érdeklődők. Kecskeméten kívül egyébként Szegeden is működtetünk könyvesboltot, kőszegi boltunkat pedig átadtuk a verbitáknak.

– A rendszerváltozás óta eltelt időszakban melyek voltak a legnépszerűbb kiadványaik?
– 1990 után lényegében folytattuk az 1950-ben kényszerűségből megszakadt tevékenységünket, az értékes katolikus könyvek megjelentetését. Hiánypótló kötetünk volt a nagybetűs Imakönyv kiadása, Imakönyv – katolikus híveknek címmel, ebben szerepelnek régi, veretes, illetve a kornak megfelelő imák is, valamint olvasható benne a katolikus egyház katekizmusából néhány magyarázó rész, így például az, hogy mit jelent az egyházi rend szentsége, hogyan gondolkodik arról a katekizmus. Ez a kiadványunk nagyon népszerű a hívők körében. E mellett természetesen a gyerekek részére is kiadunk imakönyveket. A Szent István Társulat Könyvhetére jelent meg Gerard W. Hughes Irgalmasság Istene című kötete, amely negyven elmélkedést tartalmaz. Szeretik az olvasóink Pajor András atyának a Kamaszkör című, diákoknak szóló útmutatásait is. Egyik legfőbb feladatunknak tartjuk, hogy megjelentessük a jezsuita atyák könyveit, így kiadtuk Nemes Ödön ötkötetes, lelkigyakorlatot magyarázó munkáját, Ima és élet címmel. Nemeshegyi Péter Pipacsok dalolnak, Mi is az, imádkozni? A keresztény humanizmusról című elmélkedéseit, tanulmányait. Ifjúsági regényeink közül mindenképpen megemlítem Kata Mária A XXI. század lovagjai című könyvét, amely tíz-tizenkét éves gyerekeknek íródott, a szerző saját, iskoláskorú gyermekének és társainak problémáit, örömeit írta meg, azt, hogyan találkoznak már ilyen fiatal korban is a Gonosszal, s hogyan próbálnak rajta úttá lenni a szeretet erejével. Ugyancsak figyelemre méltó Makk Attila … és nincsen benne indián című naplóregénye, amely arra keresi a választ, hogyan lehetne értelmesebbé tenni a panelek közé szorult gyerekek életét. A szerzőnek egyébként több mint húsz unokája van. Igyekszünk minden korosztályt megszólítani, akár komoly elmélkedést kínáló, akár könnyedebb hangvételű írásokkal. Jelenlétünk folyamatos a magyar katolikus könyvpiacon. Egyik sorozatunkat az ökumené jegyében állítottuk össze: Szathmáry Sándor professzor Naptár sorozatáról van szó, ezt Kozma László szerkeszti, akinek több verseskötetét is gondoztuk. Ezek mellett olyan könyveket is kiadunk, amelyek a családi életre nevelnek, így Teleki Béla egyetemi tanár szerkeszti és állítja össze a tananyagként is használatos szociális füzeteket és könyveket, Családi kézikönyv I-II. címmel. Most jelenik meg tőle az ötödik kötet. Van egy nyelvészeti sorozatunk is, amelynek a kezdete még 1942-re nyúlik vissza: Játszva angolul, Játszva németül, Játszva latinul. Ezeket a Magyar László piarista tanár által összeállított könyveket eddig már többezer példányban adtuk ki. Ezek mellett kiadunk CD-ket is, lépést tartva a korral.

– Évente hány kiadványt adnak ki?
– Tíz-tizenöt új kötetet jelentetünk meg, ezer-ötezres példányban.

– Milyen könyvek kiadását tervezik?
– Készülőben van egy életnaptár, aztán egy rózsafaüzérhez kapcsolódó imakönyv, Nagy jel az égen címmel, a kötetet Páter Teres Ágoston állította össze. Ugyancsak tőle adjuk ki a Biblia és asztronómia című könyvet. A jezsuita tudósnak ezt a könyvét eddig a Springer adta ki, a mostani kiadás már a negyedik, újrabővített munka. Páter Jálics Ferenc ismert munkája az eddig öt kiadást megért Tanuljunk imádkozni című elmélkedés. Neki tavaly halt meg az édesanyja, 102 éves korában. Hátrahagyta az önéletírását, amit ugyancsak tervezünk megjelentetni az év hátralevő részében.

B.D./MK