Katolikus kiadók (8) – Bencés Kiadó

A Bencés Kiadó 1992-ben jött létre, és azóta évente 8-10 könyvet jelentet meg. A példányszám általában rikán megy ezer példány alá. A kiadó jelenlegi vezetője Varga Mátyás atya, aki 1981-ben lépett be a pannonhalmi bencés közösségbe. Az akkoriban szokásos másfél esztendős katonaság után öt év teológiát tanult Pannonhalmán, majd az ELTE magyar-francia szakára járt, ugyanennyi ideig. Tizenharmadik éve tanít a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban. 1993-tól (a lap alapításától) a Pannonhalmi Szemle szerkesztője. Egyetemista kora óta publikál, elsősorban verseket. Eddig két kötete jelent meg: Barlangrajz (Belvárosi Könyvkiadó 1995), Gravure rupestre (Édition Le Passeur, Nantes 1998). Varga Mátyás lapunknak elmondta: az iskolához való kötődése szempontjából mindenképpen fordulatot jelentett, hogy 2002-től a Főapátság Kulturális és Turisztikai Igazgatóságát vezeti. Az elmúlt évben ehhez a munkához kapcsolódott még a Bencés Kiadó vezetése.

– Milyen céllal jött létre 1992-ben a Bencés Kiadó?
– Talán mindenekelőtt azzal a céllal, hogy a rendszerváltás utáni években megismertesse azokat a sajátos spirituális értékeket, amiket az egyházon belül a bencésség képvisel.

Amikor beléptem a rendbe, már azzal találkoztam, hogy Pannonhalmán élénk figyelemmel kísérik azokat a folyamatokat, amelyek a II. Vatikáni Zsinat utáni monasztikus szerzetességben végbe mennek. Jó volt látni azt a lelkesedést, amivel az egész rend (másként a németek, és másként a franciák) a saját gyökereinek felfedezése felé fordul. Pannonhalmán inkább csak olvastuk ennek a dokumentumait. Sok mindent lefordítottak. A lényeges szövegek elérhetők voltak magyarul is. Novícius koromban pl. közös lelki olvasmányként olvastuk Jean Vanier alapvető könyvét a közösségről, ami aztán jóval később jelent meg magyarul, de hogy a kifejzetten monsztikus irodalomból is mondjak példát: számomra meghatározó élmény volt André Louf könyve az imádságról, ami „Bennünk a Lélek imádkozik” címmel jelent meg külföldön, és az egyik pannonhalmi bencés fordította magyarra.

De erre az időre esik azoknak a műveknek a megismerése, amelyek a németországi Münsterschwarzach apátságának kiadójánál jelentek meg. Fiatal szerzetesként igen korán megismertük Anselm Grün vagy Fidelis Ruppert írásait. Hihetetlen örömöt és bátorítást jelentett annak felfedezése, hogy a monasztikus szerzetesség, vagy szűkebb értelemben a bencésség igen aktuális tapasztalatról tudna számot adni, és ez igen érdekes és bátorító lehetne az ezredforduló kereszténysége számára.

Szóval, úgy éreztük, hogy hihetetlenül gazdag szellemi kincs van a birtokunkban, és ezeket a szövegeket meg kellene ismertetni másokkal is.

– A szerencsére egyre gyarapodó keresztény kiadók táborában mi lehet a Bencés Kiadó szerepe? Mi jellemzi elsősorban a kiadványaikat?
– Az előbb elmondottakban szinte már válaszoltam is erre a kérdésre. Mert hát a monasztikus értékek megismertetésének törekvése továbbra is jellemzi a Kiadót. Ennek bevált formája pl. a Bencés Lelkiségi Sorozat, amelynek kis méretű, szép kiállítású köteteiben igyekszünk tág képet nyújtani azokról a nagyon eleven útkeresésekről, amelyek a monasztikus spiritualitásban zajlanak. A sorozat sok darabját a münsterschwarzachi, hasonló tematikájú sorozatból vettük át, de éppen az utóbbi időben elkezdtük tágítani a kört: a nyár végén jelent meg egy amerikai bencés, John Main könyve a meditációról, és elkészült a fordítása egy spanyol bencés, García M. Colombás írásának a Szentírás-olvasásnak arról a sajátos gyakorlatáról, amit a bencés Regulát követő szerzetesség „lectio diviná”-nak nevez. Közben nem feledkezünk el bevált szerzőinkről sem. Új, alaposan átdolgozott kiadásban jelent meg Anselm Grün könyve a böjtről, vagy új címmel és legfrissebb német kiadáshoz igazítva Grün és Mienrad Dufner kötete, a „Mélyből forrásozó lelkiség”.

– A fentieken kívül melyek a Kiadó legsikeresebb kiadványai? 
– Szép sikernek számít a Tihanyi Alapítólevél, amely 2000 példányban jelent meg, és mind technikailag (az Alapítólevél szövegére ráhajló pauszlappal, ami kijelöli a benne található magyar szórványemlékeket), mind Zelliger Erzsébet kiváló kísérő tanulmányával és szómagyarázataival, Szentgyörgyi Rudolf új fordításával és szövegátírásával csendes, de egyértelmű eseménynek számít. Számos újságcikk és rádióműsor foglalkozott vele, volt bemutatója Balatonfüreden, Pannonhalmán, Budapesten az Írók Boltjában, legutóbb pedig a Győri Könyvszalonon. Ha jobban időzítjük a megjelenést, esemény lehetett volna Paul Beuchamp könyvének megjelenése a zsoltárokról.

Nem a klasszikus „siker” kategóriába tartozik, de állandó érdeklődés kíséri a már említett Bencés Lelkiségi Sorozat egy-egy új vagy újra kiadott kötetének megjelenését.

– Milyen új kiadványok megjelentésére készülnek az év hátralevő részében?
– Karácsonyra három kötettel elindítunk egy kortárs teológiai sorozatot, amit komoly áttekintésnek szánunk arról, hogy merre is tart napjaink keresztény teológiája. Úgy gondolom, hogy még a szellemileg nyitott keresztények között is jó néhányan azt gondolják Magyarországon, hogy a Zsinattal (jobb esetben: annak recepciójával) véget ért a katolikus teológia. Itt-ott, persze, magyarul is megjelennek olyan munkák, amik ezt cáfolják, de mi most egy átfogó kép megrajzolására vállalkoznánk. A művek kiválasztásában nyelvterületenként a legjelentősebb bencés teológusok véleményét kértük ki. Három igen érdekes kötettel indítunk: megjelentetjük Frédéric Deduyst alapvető, sok nyelvre lefordított könyvét a modern templomépítészetről; Jürgen Moltmann kötetét arról, hogy egy olyan korban, amikor minden az ellenkező irányba sodorhatna bennünket, milyen teológiai alapjai vannak a reménynek; harmadikként pedig szintén egy olyan művet adunk ki, amit számos nyelvre lefodítottak és sok helyütt tankönyvként használnak: a Franciaországban elő Gánóczy Sándor szentségtani bevezetőjét. Meglepő, hogy Gánóczy professzor úrnak még nem jelent meg könyve Magyarországon.

Amikor ez az interjú megjelenik, már biztosan a boltokban lesz egy új próbálkozásunk első darabja is. Elindítunk egy nagyon szép és egyszerű gyermekkönyv sorozatot a szentek életéről. Szent Mártonnal kezdünk.

És ugyancsak az idén karácsonyra jön ki egy húsz darabból álló képeslapsorozatunk, amely az egyébként meglehetősen kusza képeslappiacon szeretne önálló és igényes látványként megjelenni. Bízunk benne, hogy az emberek hamar észre veszik és megszeretik ezeket a nagy gonddal kiválasztott és tervezett képeket.

– Honnan szerezhetünk tudomást a legfrissebb kiadványaikról?
– A Bencés Kiadónak van egy boltja Budapesten, a Ferenciek terén. Ott mindig friss információt kaphatnak új könyveinkről. Honlapunkon pedig (www.benceskiado.hu) nem csak a könyvek részletes leírását találhatják meg az érdeklődők, hanem e-mailben könyvet is rendelhetnek csomagküldő szolgálatunktól.

BD/MK