Katolikus kiadók (9) – a Jel Kiadó

A Jel Könyvkiadót 1993-ban hozta létre Csanád Béla pap, teológus, költő, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) első elnöke. A kiadó évente 20-30 címet jelentet meg, 500-3000 példányban. Babarczi-Győrffy Andrea teológiai tanár Csanád Béla 1996-ban bekövetkezett halála óta vezeti a kiadót. Vele beszélgetünk.

– Mennyire határozta meg a kiadó arculatát, hogy a Jel Könyvkiadó a KÉSZ-szel szoros együttműködésben jött létre?
– A kezdeti elképzelés az volt, hogy a KÉSZ-be tömörült írók, tudósok, művészek publikálhassanak, hiszen többségüknek erre nem volt lehetősége, vagy akkoriban még nem voltak olyan ismertek. Így megjelentek Csanád Béla, Farkas Olivér, Kelemen Erzsébet, Szomráky Sándor verseskötetei, valamint Prokop Péter több könyve. Már akkor elkezdtünk több teológiai sorozatot, köztük A Biblia Világát, illetve Rózsa Huba Mi a Biblia? és Kezdetkor teremtette Isten című köteteivel. Csanád Béla professzor halálát követően lényeges változás állt be a könyvkiadó életében. A művészeti vonal háttérbe szorult, és a hangsúly az egyházi felsőoktatás segítésére helyeződött. Egyrészt tankönyveket adtunk és adunk ki, amelyeket a Hittudományi Kar professzorai, és vidéken tanító tanárok írtak, másrészt pedig kiegészítő segédanyagokat, hazai és külföldi szerzőktől egyaránt. Szellemileg és lelkileg is nívós könyvek megjelentetésére törekszünk, szem előtt tartva a Jel Könyvkiadó alapítójának hitvallását: kiadónk missziós feladatot lát el, számunkra ne az üzleti szempontok legyenek elsődlegesek – noha természetesen erre is figyelemmel kell lennünk a működtetés érdekében –, hanem az időtálló értékek hatékony közvetítése. Minden könyv amely a hittel, a kereszténységgel és a vallással kapcsolatos, és nem csupán a felszínes népszerűségre törekszik, hanem arra, hogy az átlagosnál sokkal mélyebben tárja fel az összefüggéseket, beletartozik ebbe a missziós tevékenységbe. Azt szeretnénk, hogy a kiadványaink révén jobban megismerjék a katolicizmust, a kereszténységet a hívők, de az istenkeresők, sőt, azok is, akik nem hisznek, de érdeklődnek a vallás iránt. Mindezt nem tudom leszűkíteni egy-egy műre, mert kiadói tevékenységünket alapvetően áthatja ez a szellem és lelkület.

– Miért éppen a Jel nevet választották a könyvkiadó létrejöttekor? Utalás ez esetleg az öreg Simeon szavaira, aki a csecsemő Jézus templomi bemutatásakor azt mondta: Íme, sokak romlására és feltámadására lesz ő Izraelben; jel lesz, melynek ellene mondanak… (Lk 2, 34-35)?
– A Jel nevet azért választottuk, mert úgy gondoltuk, hogy missziós és sajtóapostoli célkitűzéseinket ez fejezi ki a legjobban. A nem hívőket nem riasztja a nem kifejezetten vallásra utaló elnevezés, viszont a hívők számára a bibliai értelemben is számos üzenete van: jellé, fáklyává szeretnénk válni a világban, vállalva még azt is, hogy esetleg elutasításban vagy meg nem értésben van részünk, és hordoznunk kell az ellenszegülés jelét. Az örömtelibb a Jelenések könyve szerinti jellé válás.

– Mi az, amiben a Jel Könyvkiadó markánsan eltér a szerencsére egyre nagyobb számban létrejövő keresztény kiadóktól?
– Valóban örömteli, hogy ma már sok keresztény kiadó működik, s így az is természetes, hogy tevékenységünkben vannak átfedések. Ezért nem hiszem, hogy feltétlenül meg kellene különböztetnünk magunkat másoktól. A lényeg, hogy gazdag a választék, s minden egyes kiadó színesíti a palettát. Az egészséges rivalizálás senkinek az érdekeit nem sérti, sőt, arra ösztönöz, hogy mindenki a tökéletességre törekedjék, tartalomban és kivitelben egyaránt.

– Melyek voltak az elmúlt esztendők legnagyobb sikerei?
– A már említett, A Biblia világa című sorozatunk, erre a világi boltokban is nagy a kereslet, csakúgy, mint Vanyó László Az ókeresztény egyház irodalma I-II. és Az ókeresztény művészet szimbólumai, Az egyházatyák Bibliája című könyveire, vagy Bolberitz Pál A keresztény bölcselet alapjait összefoglaló művére. Ugyancsak nagy érdeklődést váltott ki az olvasók körében a Szülők, nevelők könyvespolca című sorozatunk, ebben adtuk ki többek között P. Ranwez A kisgyermek vallási nevelése, Tillman K. Hogyan beszéljünk ma Istenről a családban? Csanád Béla Keresztény valláspedagógia című munkáit. Megemlítem az Értelmes Élet című sorozatunkat is, ebben a logoterápia és egzisztenciaanalízis területét vizsgáló könyveket adunk ki, így Längle A. Értelmesen élni, Viktor E. Frankl Az ember az értelemre irányuló kérdéssel szemben című műveit. Ez a sorozat azért érdekes, mert a témával foglalkozó könyvek szerzői úgy vezetik el a transzcendenshez az embereket, feltárva az élet értelmét, hogy nem akarnak közvetlenül téríteni, abból a tapasztalatból kiindulva, hogy nagyon sok hitetlen ember megrémül, ha a környezetében valaki Istenről kezd el beszélni. Szerintünk ez nagyon fontos sorozat, mert sok embernek éppen arra van szüksége, hogy fokozatosan jusson el az istenismerethez, és ne riadjon meg attól, hogy téríteni akarják. Van egy-két olyan kiadványunk is, amely nem kötődik kifejezetten a kereszténységhez, de szorosan kapcsolódik a magyar kultúrához, így a Csepü, Lapu, Gongyola című gyerekkönyvünk, amely közel ezer magyar népi mondókát és dalt tartalmaz, színes és fekete-fehér grafikákkal, kottákkal. A világi könyvesboltokban ennek van a legnagyobb sikere a könyveink között.

– Milyen kiadványok megjelentetésére készülnek az év hátralevő részében?
– Értelmes Élet című sorozatunkban kiadjuk a száz éve elhunyt Viktor E. Frankl emlékére rendezett konferenciánk anyagát, Az értelemkérdés sodrában címmel. Rokay Zoltán professzor fordításában megjelentetünk egy kultúrtörténeti szempontból jelentős könyvet: Diogenész Laertiosz, A filozófusok élete és nézetei első kötetét. A Szülők, nevelők könyvespolca sorozatunkban Süveges J. Együtt is távol című könyvét jelentetjük meg: ebben a pedagógus szerző bemutatja, mekkora fejlődést ért el egy autista kislánnyal, a vele való, lelkiismeretes és kitartó foglalkozás révén. Kiadjuk Anselm Grün A lélek ötven angyala című könyvét is, amely nagyon szép lelki könyv. Megjelentetjük Pázmány Péter erkölcsi kérdésekkel foglalkozó breviáriumát, Az istenes élet dicsérete címmel. Indítunk egy új sorozatot is, Arcképek, vallomások címmel. Ebben a sorozatban olyan élő és elhunyt személyeket szeretnénk bemutatni portrészerűen, akik tanúságtevő életükkel, keresztény hitükkel példaképek lehetnek, elsősorban a jövő nemzedéke számára. Az első kötet címe Csillagfényben, ebben Szabó Ferenc jezsuita szerzetes, teológus, költő vall életéről, pályájáról. A jövő év első felében tervezzük megjelentetni ugyanebben a sorozatban a Czigány Györggyel és Bolberitz Pállal készítendő beszélgetést, majd később a Csanád Béláról és Vanyó Lászlóról összeállított köteteket.

BD/MK