Katolikus nevelés és multikulturális társadalom

A Szentatya beszédének középpontjában a katolikus nevelés és a multikulturális társadalom összefüggése állt. Az egyházi tanulmányok, különösen a teológia elé ma új kérdéseket állít egyrészről a racionalizmus – ami napjainkban gyakran egyfajta hamis szabadságfelfogásra épül, és minden vallási vonatkoztatási ponttól elszakadt –, másrészről s fundamentalizmus azon irányzatai, amelyek az erőszakra és a fanatizmusra való buzdításukkal meghamisítják a vallás valódi lényegét.

Az iskolának is meg kellene néznie, miben áll a küldetése a mai társadalmi közegben, amelyet egyértelműen a nevelés válsága jellemez – mondta a pápa. A katolikus iskola elsődleges küldetése, hogy egy teljes antropológiai felfogás szerint képezze a tanulót, és tiszteletben tartva minden ember identitását, saját nevelési, emberi és keresztény szempontjait kövesse. Ezt a kihívást még inkább felerősíti a globalizáció és a növekvő pluralizmus: azaz a vallások és a kultúrák találkozása az igazság közös keresésében.

A kulturális különbözőség elfogadása olykor komoly feladat a tanulók és a szülők számára is, de emlékeznünk kell arra – mondta a Szentatya –, hogy minden eredeti kultúra az emberre vonatkozó igazságra irányul, és arra, ami az ember javát szolgálja. A különböző kultúrájú emberek tehát beszélhetnek egymással, és megérthetik egymást a tér- és időbeli távolságok ellenére, mert minden ember szívében ott van az óriási vágy az igazságosságra, az igazságra, az életre és a szeretetre.

A plenáris ülés fontos témája a Ratio fundamentalis institutionis sacerdotalis (A papkézés szempontjait összefoglaló dokumentum) reformjának kérdése volt. Az 1970-es alapdokumentumot 1985-ben módosították a 1983-ban kihirdetett Egyházjogi Törvénykönyvnek megfelelően, majd e tárgykörben 1992-ben megjelent a Pastores dado vobis kezdetű apostoli buzdítás. Ma a média hatása alatt álló társadalmunkban, a terjedő globalizációban a Szentatya szükségesnek véli, hogy megvizsgálják a Ratio fundamentalis átalakításának lehetőségeit oly módon, hogy az – a II. Vatikáni Zsinat iránymutatási alapján – a papok képzésében a közösségi Egyház gondolatára fektessen hangsúlyt.

A jövő papjainak képzésében olyan útmutatásoknak is kell szerepelnie, amelyek segítik őket a kortárs kultúrákkal való párbeszéd folytatásában. Jelentős mértékben meg kell erősíteni az emberi formálódást és kulturális képzést a modern tudományok segítségével is, mivel számos destabilizáló társadalmi tényező – mint például az elvált családok, a nevelés válsága, a terjedő erőszak stb. – törékennyé teszi az új nemzedékeket.

Szükség van ezen kívül megfelelő lelki formálódásra is – mutatott rá a pápa –, amely egyre inkább hivatásuk tudatára ébreszti a keresztény közösségeket, különösen a plébániákat, és képessé teszi őket a – főleg a fiatalok részéről mutatkozó – lelki igényt kielégítésére. Ehhez pedig képzett és felelősségteljes keresztényekre van szükség az Egyházban – olvasható a Korazymon.

Magyar Kurír

Kép: www.discoveringlanguages.com, legrc.org