Kézrátétel – 2008. április 6.

Hazai – 2008. április 6., vasárnap | 0:08

Az apostolok diakonusokat szentelnek a szegények szolgálatára. A kézrátétel azóta is a diakonus-, a pap- és a püspökszentelés központi mozzanata.

Mennyi mindent tud tenni a kéz. Hányféle szándékkal lehet valakire rátenni a kezünket. Lehet áldást osztani, de lehet kisajátítani is a másikat. Ugyanaz a kéz műveli mindkettőt.

A kezünk a szabad akaratunk jele. A cselekvés jele. Aki egy baleset miatt elveszíti, igen nehezen tud lelkileg talpra állni. Viszont nemcsak a cselekvés jele, hanem a segítségkérés jele is. A kitárt kéz és az ökölbe szorított kéz között mekkora különbség van. És még ezen kívül mennyifajta kézmozdulat van, amely mind valamilyen lelkiállapotot fejez ki.

A kitárt kézbe több fér, mint az ökölbe szorított kézbe. A kitárt kéz annak a jele, hogy bizalommal vagyunk a másik iránt, az ökölbe szorított kéz annak a jele, hogy csak a birtoklásban hiszünk és a saját akaratunkban.

A keresztény ember Isten keze. Rajta keresztül cselekszik Isten.

Sánta János