Kilenc országban kihal a vallásosság?

Az Amerikai Fizikus Társaság dallasi éves kongresszusán bemutatott tanulmány a népszámlálási statisztikákon alapuló matematikai modellszámítással készült, és egy évszázadra visszamenőleg, azaz mióta ilyen felmérések léteznek, vizsgálta meg, hogy a népesség mennyire volt vallásilag elkötelezett.

A Konzervatóriumon, ahol a portál két szerzője, Megadja Gábor és Böszörményi Nagy Gergely fűzött pár kommentet a kutatáshoz, megjegyzik, hogy „sem Írország shortlistes helyét, sem Svédország kimaradásának okát nem értjük pontosan”.

„A jóslat a magukat vallási szempontból el nem kötelezettnek (‘non-affiliated’) mondó polgárok arányának stabil növekedésén alapszik. A kutatás bázisának meghatározásakor olyan messzire nyúlnak vissza az időben, amióta a vallási affiliációt már magában foglaló népszámlálási adatok csak rendelkezésre állnak. A trendek modellezésekor olyan matematikai algoritmusokat használtak, melyeket a fizika számos más területén is alkalmaznak. A metódus lényege, hogy a társadalmi csoportokat vonzerejük alapján állapítja meg, és felteszi a kérdést: adott időperiódusban melyikhez, mennyire vonzó csatlakozni” – írják a Konzervatórium szerzői.

A BBC cikke szerint a kutatócsoport egy tagja, Daniel Abrams (Northwestern University) 2003-ban mér készített hasonló módszerekkel egy vizsgálatot a világ kevéssé beszélt nyelveivel kapcsolatban. Ebben a nyelv hasznosságát, valamint beszélőinek kompetenciáit vizsgálták.

Richard Wiener (Research Corporation for Science Advancement, University of Arizona) szerint pofonegyszerű feltevésről van szó: azok a társadalmi csoportok, amelyeknek több tagja van, vonzóbbak, és úgy tekintenek rájuk, mint aminek tekintélyes társadalmi pozíciója van, továbbá hasznos. Például Peruban hasznosabb spanyolul beszélni, mint kecsuániul, és ezt vonatkoztatták a vallásokra.

Wiener úgy látja, egyre többen határozzák meg magukat a modern szekuláris társadalmakban „el nem kötelezettként” vallásilag. Ez az arány Hollandiában 40 százalék, Csehországban pedig 60 – ez a legmagasabb érték a kutatásban (Csehország egyébként mindig híres volt laicitásáról).

A kutatás a számokat egy úgynevezett nemlineáris egyenletbe helyezte. A kutatás készítői is elismerik, hogy jóslataik egy számos ponton vitatható, kísérleti módszertan eredményei, melyre még akár sokéves pontosítás várhat – teszi hozzá mindehhez a Konzervatórium. A BBC-n Wiener szavait idézik, melyek szerint a kutatók is tisztában vannak vele, hogy az emberekben sokkal bonyolultabb folyamatok játszódnak le, és a „társadalmi struktúra” is sokkal bonyolultabb.

A Konzervatórium szerzői arra is felhívják a figyelmet: „Fentiek mind rendkívül szép, természeti és történelmi örökségükben is kiemelkedően gazdag országok. Társadalmaik viszont az ezredfordulón meglehetősen unalmasnak tűnnek.” Megadja Gábor és Böszörmény Nagy Gergely szerint összefüggés lehet vallástalanság és unalom közt.

„Gyakori vélekedés, hogy a szekularizált, modern világ törte fel a vallásos középkor <gondolattalanságát>, azaz, hogy a vallás nem elősegíti, hanem korlátozza a gondolkodást, problémaérzékenységet. E nézet szerint a vallástól mindenki biztos világképet kap, ezért kérdései sincsenek” – emlékeztetnek a szerzők.

A Konzervatóriumon megjelent cikk azonban arra is figyelmeztet: „A legutóbbi idő azonban ennek ellenkezőjére is szolgáltat példázatokat. A vallásos világkép rengeteg feszültséget és perplexust tartalmaz (az ember erkölcsi minősége, a politikai rend milyensége, a cselekvés normatív mércéje, a helyes cselekvés és az ítélkezés, hogy tovább ne is merészkedjünk), míg a posztmodern, szekuláris és önmagát racionálisnak tekintő világkép sokszor maga esik abba a hibába, hogy nem hagy kérdőjeleket.” Mint írják:  „a liberális közbeszédben minden sorskérdésre adódik racionális, definitív válasz, ezért a dilemmák létjogosultsága ebben a közegben a végletekig visszaszorult”, és ezért ez a közbeszéd egyre dogmatikusabb lett.

Rámutatnak: „Vizsgált országaink nagyobbik része mintapéldánya a posztmodern kísérletnek. Kereslet és kínálat többségükben kart karba öltve hömpölyög, a matériák uralkodnak és a kiszámíthatóság örök. Amiből kevesebb akad: meglepetés, kaland, kétség és hevület.”

„Ahol ugyanis a megállapodottság a vallástalansággal azonos, ott nem csupán a vallásban szenvednek hiányt, de megannyi másban is, ami izgalmasabbá teszi az életet. A szakralitást vitrinbe záró, végletes szekularizáltság végül a nagybetűs Unalomhoz vezet. Az unalom pedig - véljük laikus szemlélőként - a kreativitás, s ezzel mindennemű termékenység hanyatlásához”  -írja Böszörményi Nagy Gergely és Megadja Gábor a Konzervatóriumon a BBC által összefoglalt kutatással kapcsolatban.

Magyar Kurír