A konklávé a bíborosok eskütételével kezdődik. A hétfői napon csak egy szavazást tartanak, a következő napokon pedig kettőt délelőtt, és kettőt délután.
A szavazás addig folytatódik, amíg egy bíboros meg nem szerzi a szavazatok kétharmadát. Ha a konklávén mind a 117 választó bíboros részt vesz, a jelöltnek 78 szavazatot kell kapnia. (Azok a bíborosok, akik nincsenek jelen, nem szavazhatnak, s mivel néhányan a választásra jogosult bíborosok közül súlyos betegek és nem tudnak Rómába utazni, a bíborosok száma várhatóan alacsonyabb lesz.)
A szavazás hagyományai mintegy kilenc évszázada gyakorlatilag változatlanok. A mostani konklávén azonban egy fontos változtatást vezettek be. A II. János Pál pápa által 1996-ban kiadott Universi Dominici gregis kezdetű apostoli konstitúció értelmében a bíborosoknak két lehetőségük van átlendíteni a szavazást a holtponton. Ha 34 forduló után sem szerezte meg senki a szavazatok kétharmadát, az ügy eldönthető úgy, ha a következő szavazáson valaki egyszerű többséggel (50% +1 fő) győz; illetve tarthatnak szavazást az első két helyen szereplő jelöltek között.
A többségi szabály nyilvánvaló következménye, hogy igen csekély annak a valószínűsége, hogy a konklávé 10 napnál tovább tartson. Ennek a szabályozásnak azonban van egy másodlagos hatása is, amely már korábban jelentkezhet. Ha egy jelölt túlságosan hamar megszerzi a többség szavazatát – de a voksok kétharmadánál kevesebbet –, támogatói szinte biztosak lehetnek abban, hogy – ha ők kitartanak mellette – pártfogoltjuk megnyeri a választást. Más szavakkal: a kisebbség nem tudja megakadályozni a többség által favorizált jelölt megválasztását, így jóval kevesebb az esély és az ösztönzés, hogy a bíborosok a kompromisszumra törekedve válasszák meg Szent Péter új utódát.
Valószínűtlen, hogy ez a konklávé sokáig elhúzódik. 1831 óta, amikor a bíborosok 54 napig tanácskoztak XVI. Gergely megválasztása előtt, még egyetlen konklávé sem tartott öt napnál tovább. Az utolsó öt pápaválasztás 2-3 napon belül zajlott le.
Bár a bíborosok esküje azt jelenti, hogy a közvélemény sohasem tudhatja pontosan, mi történik a konklávén, mégis tudni lehet, hány szavazásra került sor, hiszen a régi hagyomány szerint a voksolás után összegyűjtik és elégetik a szavazócédulákat. (A cédulákat vízzel és vegyi anyaggal spriccelik meg elégetés előtt, ha fekete füsttel akarják jelezni, hogy a választás még nem járt sikerrel. Ahhoz, hogy a füst fehér legyen, a cédulákat szintén vegyi anyagok hozzáadása után, de szárazon égetik el. A fehér füst jelzi, hogy az új pápát megválasztották.)
Néhány adat a XX. századi konklávék történetéből:
1903 - X. Piuszt a 7. szavazás alkalmával választották meg, a konklávé 5. napján (a mai, naponta 4 szavazást előíró szabály ekkor még nem létezett).
1913 - XV. Benedek a 10. szavazás után lett pápa, a 4. napon.
1922 - XI. Piuszt a 14. szavazás után választották meg az 5. napon.
1939 - XII. Piusz 3 forduló után nyerte el a szavazatok többségét, a 2. napon. (XII. Piusz valójában már a második szavazás alkalmával többséget szerzett, de az ő kérésére egy harmadik fordulóra is sor került. Ez volt egyébként a történelem legrövidebb konklávéja, kevesebb mint 26 óráig tartott.)
1958 - XXIII. János a 11. szavazást követően nyert, a konklávé 3. napján.
1963 - VI. Pált a 6. forduló után választották meg, szintén a 3. napon.
1978 - I. János Pál a 4. szavazás után lett pápa, a 2. napon.
1978 - II. János Pál a 8. forduló után, a 3. napon szerezte meg a szavazatok többségét.
CWNews/MK
A kép forrása: http://keptar.demasz.hu
A konklávé a bíborosok eskütételével kezdődik. A hétfői napon csak egy szavazást tartanak, a következő napokon pedig kettőt délelőtt, és kettőt délután. 
