Könyvbemutatót tartottak a körmendi plébánián

A Martinus Kiadónál megjelent Találkozás Jézussal a szent helyeken című könyvet Németh Zoltán plébános mutatta be. A három részes kiadvány Szentföld teológiai értelmezésével foglalkozik, majd végigvezet az egyes szent helyeken, végül pedig bemutatja Boldog II. János Pál pápa szentévi, 2000 márciusában tett szentföldi zarándokútját.

A Batthyány misekönyv című kiadvány a Testis temporis – Az idők tanúja sorozat gondozásában jelent meg. A sorozat Körmenden élt és működött személyekkel, Körmend történetével és a Batthyány-családdal foglalkozik. Gyürki László a könyvismertetőjében elmondta, a Batthyány-kódex értékes nyelvemlékünk. A szakemberek szerint inkább Batthyány misekönyvnek lehet nevezni. Kolofonja szerint a kódexet Fáncsy Antal nemes ember, íródeák írta 1489-ben, mégpedig Kőszegen, Batthyány Boldizsár számára. Fáncsy Antal a betűfestésben is járatos volt, mert a könyvet több színes iniciálé s egy Krisztust a keresztfán ábrázoló kép is díszíti.

Batthyány Boldizsárt Mátyás király a Frigyes császártól 1482-ben visszafoglalt Kőszeg várának kapitányává tette, majd 1489-ben Vas vármegye főispánja lett. II. Ulászló király 1490-ben Jajca végvár védelmére küldte, mint jajcai és boszniai bánt. 1520-ban szlavóniai birtokán halt meg. Batthyány Boldizsár művelt és vallásos ember volt. 1488 őszén elzarándokolt Rómába, az apostolfejedelmek – Szent Péter és Szent Pál – sírjához. A latin nyelvű kódex érdekessége és értéke, hogy minden egyes misénél a lap alján magyarul olvasható a mise neve. Ezenkívül magyar nyelvű kalendárium is található a misekönyvben. Ez azt bizonyítja, hogy a kódex nem a miséző pap, hanem világi ember – Batthyány Boldizsár – használatára készült.

A kódexből látjuk a késő középkor, a gótika vallásosságát, amely igen nagyra értékelte a szentmisét. A misekönyvben votív (fogadalmi) miséket találunk, valamint Szűz Mária és néhány közbenjáró segítő szent miséjét. Néhány közülük: Közös mise Szent Kálmán, István, Imre és László tiszteletére; A három királyok miséje utazóknak; Szent Rafael arkangyal miséje mindennemű szükségben; Szent Zsigmond tiszteletére lázas betegekért. Ezeket a miséket gyűjtötték össze, hogy valahányszor a kőszegi várkapitány ilyen misét mondatott, s azon részt vett, a könyv segítségével maga is követhesse azt. A lap alján neki szólt a magyar nyelven, piros színnel írt eligazítás.

A mély hitből táplálkozó, misztikára fogékony középkori hívek közé tartozhatott Batthyány Boldizsár is, aki bizonyára rendszeresen élt ezekkel a lehetőségekkel és elmondatta ezeket a miséket. A Batthyány misekönyv utolsó bejegyzése elárulja, hogy a Batthyány-család használatából a könyv valamilyen Ágoston-rendi kolostor birtokába jutott. Ilyen kolostor volt Kőszegtől nem messze Lékán vagy Pöllauban is. Nagyon sok könyv került ki ezekből a határ menti kolostorokból azután, hogy II. József császár feloszlatta a kolostorokat. Ekkor került sok kézirat és könyv a határ menti plébániákra. Literáti Sámuel könyvgyűjtő adta el az Országos Széchenyi Könyvtárnak 72 aranyért.

A bemutató harmadik kiadványa a közelmúltban a Jelen Kiadó gondozásában Csillagút címmel megjelent mű. A franciából fordított írás igazi karácsonyi kis lexikon: az ifjúságnak szól advent, karácsony és vízkereszt időszakának kifejezéseiről, szokásairól, hagyományairól és keresztény jelképeiről röviden, mindezt a magyar kiadásban ravennai és római templomok mozaikképeivel illusztrálták.

Martinus/Magyar Kurír