Legnemesebb minden fák közt

Dicsőséges viadalnak zengje nyelvünk himnuszát,
keresztfának győzedelmén énekeljünk diadalt:
miként győzött halálával mi megváltó Krisztusunk.

Ó magas fa, hajtsd meg ágad, már ne legyen oly kemény,
enyhítsd bensőd merevségét, mit a természet adott,
a mennyei Király testét úgy karold át szelíden.

Egyedül csak te vagy méltó váltáságunkat hordani,
és a hajótört világot biztos partra menteni:
pusztulástól ezt a földet Bárány vére óvta meg.

Hódolattal adjunk hálát háromságban egy Úrnak,
Atya-Fiú-Szentléleknek, imádandó Fölségnek,
Õt dicsérje minden élő mindörökkön örökké. Ámen.

Venantius Fortunatus (VI.sz.)