Liturgikus referensi szakmai napot tartottak az új misekönyvről

Az esemény kezdetén közösen elimádkozták a napközi imaóra délelőtti imádságát. Ezt követően három előadás hangzott el, melyek között lehetőség volt az előadóknak kérdéseket feltenni.

Veres András győri megyéspüspök, a Liturgikus Intézet vezetője, az MKPK elnöke összefoglalta a misekönyv létrejöttének folyamatát. Először a kezdetekről és a munkafolyamat lezajlásáról hallhattak a jelenlevők. Veres András kiemelte, hogy a kiadást három ok tette aktuálissá: a misekönyv megvásárolható, illetve használható példányainak hiánya, az időközben történt liturgikus változások és a 2008-ban megjelent Missale Romanum átvétele. Az új magyar nyelvű kiadás mennyiségileg 182 oldallal bővült a jelenleg még használatban lévő 1991-es kiadáshoz képest.

A misekönyv zenei részeit Varga László atya, a Liturgikus Intézet egyházzenei főreferense, az Országos Magyar Cecília Egyesület központi igazgatója, a váci székesegyház karnagya, címzetes apát és székesegyházi kanonok készítette. A karnagy elmondta, hogy a zenei adaptáció a római gregorián források és gyakorlat alapján történt, összhangban a már kialakult magyar tradícióval, hiszen az 1969-ben megjelent Ordo Missae és az 1991-ben napvilágot látott Misekönyv szövegeit az akkori legjelesebb magyar egyházzenészek szintén ezekkel a dallamokkal látták el.

Az éneklést segítő hanganyag létrehozása is folyamatban van, ez minden bizonnyal egyre többeket bátorít majd a papság köreiben a mise magabiztos éneklésére, melyet a II. Vatikáni Zsinat alapján a Római Misekönyv Általános Rendelkezései is hangsúlyoznak és szorgalmaznak.

Újdonság a magyar nyelvű misekönyvben a II. Kiengesztelődési eucharisztikus ima, ez ugyanis a ’91-es kiadásban még nem szerepel. A kiegészítő kánonokról és a II. Kiengesztelődési eucharisztikus imáról, kialakulásukról, teológiájukról és a szentmisén belüli jelentőségükről online közvetítésben Kajtár Edvárd, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara Liturgika és Lelkipásztorkodástan Tanszékének vezetője beszélt.

A II. Kiengesztelődési imában az ember megtérésvágya van a középpontban, és hogy erre az Isten miként válaszol. Itt a kiengesztelődés fő cselekvője a Szentlélek, aki „az Atya ereje”.

Napjainkban is tapasztalható, hogy a bűn által az ember elfordul az Istentől, önmagától és egymástól is, amely körülmények között ezek az imádságok különösen is erős aktualitással bírnak: „Szentlelked által ugyanis az emberek szívét arra indítod, hogy az ellenfelek újból párbeszédet kezdjenek, az ellenségek nyújtsanak egymásnak kezet, a népek közeledjenek egymáshoz.” (II. Kiengesztelődési eucharisztikus ima)

A beszámoló teljes terjedelmében a https://www.liturgia.hu/ oldalon olvasható.

Forrás és fotó: Magyar Liturgikus és Egyházzenei Intézet

Magyar Kurír