Ma nem ünneplik az Eucharisztiát az Utolsó Vacsora termében

Vatikán: Michel Sabbah beszédében elmondta: a szentföldi keresztények számára az Eucharisztiának társadalmi jelentősége van: azon a földön, amelyre „sok év óta a konfliktus, a gyűlölet, a halál, a vérontás és a méltóság semmibe vétele” nyomja rá bélyegét, az Eucharisztia „erőforrás a keresztények aktív jelenlétéhez a társadalomban”. Sabbah nagyobb öntudatra buzdította a Szentföldön élő keresztény kisebbséget.

Évek óta szó van az Utolsó Vacsora termének visszaadásáról. A Jeruzsálem Óvárosában található épületegyüttes, amelyben Dávid sírját is tisztelik, ma izraeli tulajdonban van. 2000-ben, a jubileumi szentévben Joaquin Navarro-Valls vatikáni sajtószóvivő az olasz RAI televízióval folytatott beszélgetésben utalt arra, hogy az Utolsó Vacsora terme újra templomként működhetne. II. János Pál pápa akkoriban 12 bíborossal és püspökkel együtt szentmisét mutatott be a teremben – 1551 óta ez volt az első ilyen alkalom, ugyanis a termet az akkori oszmán hatóságok lefoglalták és mecsetté alakították az 1342 óta a ferencesek által gondozott épületet.

A földszinti részen ma zsinagóga működik, az emeleti terem pedig üresen áll. Látogatható ugyan, de 2000-ig nem volt lehetőség ott szentmise bemutatására. II. János Pál pápa az ott ünnepelt liturgia után 25 percig térden állva imádkozott a teremben. Navarro-Valls sajtószóvivő elmondása szerint ez volt szentföldi zarándokának egyik leggazdagabb lelki élménye. A pápa történelmi jelentőségű látogatásakor közelinek tűnt a terem visszaadása, de arra mindmáig nem került sor. David Jaeger, aki a szentföldi latin patriarchátus részéről részt vesz a Szentszék és Izrael között folyó tárgyalásokon, úgy véli, az általános kétoldalú egyezmény létrejötte előtt sor kerülhet a kereszténység egyik legszentebb helyének visszaadására.

KAP/RV/Magyar Kurír

Képek: www.bilderstrom.de, www.lpj.org, www.vatican.va, www.christusrex.org