Mádl Ferenc: Olyan meghatározó volt II. János Pál életműve, hogy utódát valószínűleg ennek folytatására ösztönzi

A mai Magyar Nemzetben (Megszolgáltam… 1.,4-5.o.) Mádl Ferenc köztársasági elnök nyilatkozik abból az alkalomból, hogy hazánk egy évvel ezelőtt lett az Európai Unió tagja. Kérdésre válaszolva az államfő II. János Pálról és utódjáról, XVI. Benedekről is beszélt. Hangsúlyozta: Karol Wojtylát „sokan bírálták életében és halála után is, de volt sok olyan lépése, erkölcsi és politikai egyaránt, amelyről bírálói is csak elismeréssel tudnak szólni. Elsősorban az a jézusi parancs, amelyet követve mindenki felé oda tudott fordulni. Mint Pál apostol, millióknak és a nemzetek sokaságának vitte el az evangéliumi örömhírt. Gondoljunk például arra a képre is, hogy meglátogatta merénylőjét, Ali Agcát és megbocsátott neki. Az egykor gyűlöletből vagy hideg számításból ölni akaró férfi és az áldozat, II. János Pál pápa arca egymás mellett: a krisztusi szeretet és megbocsátás felülmúlhatatlan példája. De nem felejthetjük el a pápának a világ és más vallások felé kinyújtott kezét sem. Nem felejthetjük el bocsánatkéréseit, amelyek adott esetben az egyház évtizedekkel vagy évszázadokkal ezelőtt elkövetett bűneire vonatkoztak. És végül, de talán elsősorban kellett volna említenem a belőle fakadó életkedvet és derűt. Ha van ember, aki csak utolsó üzenetét hallotta: ’Legyetek derűsek, én is az vagyok’ – az is megtudhatta róla az egyik legfontosabbat, hogy jó harmóniában élni magunkkal, közösségeinkkel, hitbéli értékeinkkel.” XVI. Benedek pápáról Mádl Ferenc elmondta, hogy beiktatása után találkozott vele, amikor fogadta az államfőket. „Ez nem tekinthető személyes ismeretségnek. Olyan meghatározó volt II. János Pál életműve, hogy az utódát valószínűleg ennek folytatására ösztönzi. Beiktatásakor XVI. Benedek ezt egyértelműen jelezte is. Nem hiszem, hogy azokban az elsősorban egyházjogi kérdésekben, amelyekben a sajtó gyakran felveti a liberalizáció lehetőségét, a közeljövőben lényeges változásokra lehet számítani.” A köztársasági elnök azt is leszögezte: „A keresztény hagyomány – más hagyományok mellett – Európa egyik alapja. Örömmel olvastam volna az európai alkotmányban a keresztény hagyományokra való utalást, s számomra is csalódás, hogy ez kimaradt. De hát közvetve benne is van. Az alapvető jogok chartájában az alkotmány megfogalmazza azokat az erkölcsi és spirituális értékeket, amelyek az európai zsidó-keresztény hagyományokból itt élnek közöttünk, az alkotmány megerősítésével az eddigieknél jobban járulhatnak hozzá az ember és a társadalom erkölcsi megerősödéséhez.” MN/MK