A mai napisajtó az ügynökkérdésről

A február 26-án szombaton nyilvánosságra hozott, 219 nevet tartalmazó ügynöklista nagy vihart kavart. A lapok kiemelten foglalkoznak a témával, annak egyházi vonatkozásaival is. A Magyar Hírlap (6-7.o.) Az egyházaknál a gyónás nem volt teljes című összeállítása emlékeztet rá, hogy Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke és Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök a lap tegnapi számában tagadta, hogy beszervezték volna őket. Az orgánum felidézi: a református egyházban 1990-ben minden akkor hivatalban lévő egyházi vezető lemondott pozíciójáról. Két éve a zsinat az önkéntes átvilágítás mellett foglalt állást. Arról nincs kimutatás, hogy ezzel hányan éltek. Az érintettség nyilvánosságra hozását az egyház jelenlegi vezetése nem kérte. Nyilatkozik a liberális napilapban Balogh Margit történész, aki emlékeztet rá: a politikai rendőrség kebelében az Államvédelmi Osztály 3. alosztályaként, 1946 tavaszán Rákosi Mátyás utasítására megalakult az egyházpolitikai csoport, amely egyrészt tovább gyűjtötte a nyilvánosan megszerezhető dokumentumokat, beszédeket és cikkeket, másrészt operatív módon titkos adatgyűjtésbe kezdett. A bizalmas püspökkari értekezleteken nemcsak a jegyzőkönyvei, hanem a jegyzőkönyvben nem rögzített beszélgetések is az államvédelemnél kötöttek ki. Ez arra utal, hogy a politikai rendőrség a püspöki karon belül is talált megfelelő partnert, aki lehetőleg még aznap beszámolt a történtekről. Ez a gyakorlat az évtizedek alatt részleteiben változhatott, de lényegében nem módosult. Az ÁVH hozzájárulása kellett a magasabb egyházi tisztségekre való kinevezésekhez, felmentésekhez, nyugdíjazáshoz, előléptetéshez. Így a kisebb vidéki plébánosi és kápláni állások kivételével szinte minden papi állás betöltését állami hozzájárulástól tették függővé. Így érték el, hogy előbb-utóbb olyan hierarchia jött létre, amely együttműködött a szocialista állammal – mondta Balogh Margit, hozzátéve: a beszervezettek közt akadt, aki a rendszer iránti belső meggyőződéséből vállalta, de többségüket megzsarolták, netán fizikailag bántalmazták. A legkedveltebb zsarolási eszköz egy esetleges nőügy, vagy épp homoszexualitás, gazdasági bűncselekmény, vagy egy „összeesküvésben” való részvétel vádja lehetett. MH/MK
 
Kiss-Rigó László címzetes katolikus püspök büntetőeljárás megindítását kérte hétfőn amiatt, mert neve megjelent a hétvégén napvilágot látott ügynöklistán. Nyilatkozatát legrészletesebben a Népszava (Vélemények… 8.o.) hozza: „Soha semmilyen ügynöki tevékenységet nem folytattam, erre soha nem is kért senki: se külföldi útról, se bármilyen eseményről semmiféle jelentést sem szóban, sem írásban nem tettem. Nevem ilyesmivel történő összefüggésbe hozását nemcsak aljasnak és cinikusnak, hanem nevetségesnek is tartom, mivel éppen az ellenem irányuló ügynöki tevékenységet lepleztem le többször is, egy alkalommal látványosan tanúk előtt.” Népszava/MK
 
Több más lap is (Blikk: Ügynökbomba… Játék… Frenkl Róbert… 1., 2., Magyar Nemzet: Dagad… 1., 3. o.) közöl cáfolatokat. Frenkl Róbert, az evangélikus egyház országos felügyelője tagadta ügynökmúltját: „Többször megkerestek a cégtől, főleg egyházi ügyekben, de nem működtem együtt velük. Nem írtam jelentéseket, tiszta a lelkiismeretem.” Harmati Béla nyugalmazott evangélikus püspök kijelentette, hogy a megjelent lista miatt személyiségi jogi védelmi lépéseket fog tenni. Felháborítónak tartja ugyanis, hogy azok felelőssége és neve, akik évtizedekig zaklatták az egyházakat, homályban maradhat, a megzsaroltak viszont a nyilvánosság elé kerülhetnek. A püspök közölte: „Genfi tevékenységem állami engedélyezése feltétele volt a végzett munkámról szóló beszámolás. Többszörös nyomásra adtam írásba, hogy ezt a feltételt teljesítem. Személyes megfigyelésre azonban sohasem vállalkoztam.” Raj Tamás nyugalmazott főrabbi elképesztőnek tartja, hogy felkerült a listára. Szerinte a nevek között keverednek a megfigyelők és a megfigyeltek. Blikk/MN/MK
 
A Népszabadság (4.o.) „Nem teljesen légből kapott” – állítják a lista egyházi részéről című összeállítása kiemeli: a katolikus egyház honlapja szerint a Magyar Katolikus Püspöki Karnak 21 tagja van, közülük 6-an szerepelnek a listán, míg a 6 nyugállományban lévő főpap közül négyen. Az ügynöklista állítólag 1990 első hónapjaiban készült, ebben az esetben viszont kérdés, miért van rajta többek között az a hajdani érsek, aki már 1986-ban meghalt? A lap szerint viszont azt, hogy a lista teljes mértékben légből kapott lenne, nem lehet állítani: Adriányi Gábor egyháztörténész például a korábbi püspökök közül többeket már fedőnévvel együtt megnevezett a nyilvánosság előtt – írja az orgánum, hozzátéve: a napokban ülésező püspöki kar foglalkozik az ügynökbotránnyal. Népszabadság/MK
 
A Magyar Nemzet (3.o.) Veres: támadás az egyházak ellen főcímmel, a Népszabadság (1.,4.o.) Veres püspök szerint az ügynökmúlt feltárása az indulatok felszítását szolgálná alcímmel és Veres nem tud egyetérteni a feltárással címmel számol be Veres András püspök, tegnapi, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tartott előadásáról, amelyen a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára leszögezte: „Tagadhatatlanul elindult egy szervezett támadás az egyházak, de különösen a katolikus egyház ellen. Annak ellenére igaz ez, hogy az MSZP elnöke azt mondta tavaly novemberben, hogy a szocialista párt nem egyházellenes, és amíg ő az elnöke, nem is lesz az. Az állam és az egyház kapcsolatát illetően a miniszterelnök előlépett egy ötlettel: az ügynöktörvényt mindenkire ki kell terjeszteni, így az egyházakra is. Azonnal meg is jelentek hírek arra vonatkozóan, hogy vannak ám listák, amelyek egyházi személyek ügynöki múltjáról szólnak. Valaki fejében tehát már korábban megszületett a gondolat, hogy az egyházon belül zavart kell kelteni, újra van egy ügy, amellyel az egyház egésze ellen lejárató kampányt lehet kezdeményezni.” Veres András rámutatott arra, hogy a kommunista diktatúra idején „minden vezetői tisztséget betöltő személy rendszeresen úgynevezett hangulatjelentést írt a munkahelyéről, a környezetéről, a szocialista államrend békéjének megőrzése érdekében”, valójában azonban őket is megfigyeltették másokkal. Erről a helyről is szeretném üzenni a politikusoknak, a kétezeréves egyház a mainál sokkal nagyobb próbatételeket és üldöztetéseket is túlélt már” A Magyar Nemzet a beszámoló mellett idézi Máté-Tóth Andrást, a Szegedi Egyetem Vallástudományi Tanszékének vezetőjét, aki kétkedését fejezte ki a legújabb ügynöklista egyházi névsorával kapcsolatban.: „Ha korlátlan pénze lett volna működésre a III/III-as ügyosztálynak, bizonyos, hogy ezekre a személyekre mind kivetette volna a hálóját.” A tanszékvezető szerint ez az egyházi személyeket soroló lista nem ügynököké, hanem olyanoké, akiket a népköztársaság nem tekintett ellenségének. MN/Népszabadság/MK
 
A Magyar Hírlapban (17. o.) Újvári Miklós Megkésett forradalom címmel azon ironizál, hogy az egyházak „mindent cáfolnak, és csak egymásról jelentett egy-két kispap (bár azok után, hogy Ungváry Krisztián már gyónási terveket is talált az állambiztonsági iratok között, az egyházi érvrendszeren is fakul az aranyfüst), Antall-lal mindenesetre ezt közölték.” A szerző szerint a néhai miniszterelnök politikai ellenfelei lejáratására használta azt, hogy tudja, kik voltak ügynökök: „És még abban a kis résben is, amelyet az átvilágítási törvények nyitottak, még onnan is távol tartották az egyházakat a későbbiekben.” Újvári szerint ennek két tanulsága volt, az egyik, hogy a kormányok „mindenkori alkuja az egyházakkal nyilván ilyen nemzetbiztonsági elemeket is tartalmazott, a másik pedig, hogy a titkosszolgálatok még egy kamikaze miniszterelnököt is egyszerűen tarthattak sakkban.” A szerző a rendszerváltozás óta eltelt időszak többi miniszterelnökeinek üggyel kapcsolatos magatartását elemezve kifejti: „Boross Péterről, Horn Gyuláról, vagy pláne Medgyessy Péterről aligha tételezhetjük fel, hogy bármilyen eléjük tett listán meglepődtek volna. Õk inkább vezéralakjai voltak a csendes és sunyi folytonosságnak. Orbán Viktorról és Gyurcsány Ferencről annál inkább gondolhatjuk így. Hogy Orbánék nem jöttek ki egy igazi nyilvánosságpárti törvénytervezettel, arra egyik logikus magyarázat az egyházakkal való szövetség. De a dolog nyilván bonyolultabb. Kontinuitáselméletük Lakatos ügynök trabantos önfelgyújtásában nyerte el értelmét: az Orbán-kormány idején pártpolitikai célokra használták az átmentett hálózatot. A Gyurcsány-kormány elszántsága pedig szintén megingott: Burány Sándor technikai módosításai a törvénytervezet csonkítását jelentik.” MH/MK