Május 7-én kezdődik a konklávé

„Extra omnes” – A Sixtus-kápolna lezárását jelző latin formulát a pápai szertartásmester jövő szerdán, május 7-én mondja ki. Ez lesz a konklávé kezdőnapja.

„Extra omnes!”, azaz „Mindenki távozzon!” Ekkor mindenki, aki nem rendelkezik szavazati joggal, elhagyja a Sixtus-kápolnát. A nyolcvan év alatti, pápaválasztó bíborosok a világtól elszigetelve döntenek az új pápa személyéről a Sixtus-kápolnában, amíg a fehér füst fel nem száll, és el nem hangzik a „Habemus papam!” („Van pápánk!”) felkiáltás, a másik híres latin formula, amellyel bejelentik a világnak az új egyházfő nevét.

A végkifejletet természetesen nem lehet megjósolni, de a választó bíborosok között is vannak olyanok, akik rövid konklávét remélnek, tekintettel a folyamatban lévő szentévre, és vannak, akik hosszabb időt jósolnak, hogy a konklávén részt vevők jobban megismerhessék egymást, hiszen Ferenc pápa az általa vezetett tíz konzisztóriumon a világ minden sarkából kreált bíborosokat.

A konklávé kezdetének időzítését II. János Pál apostoli konstitúciója, az Universi Dominici gregis előírásai határozzák meg, amelyeket XVI. Benedek 2007. június 11-i, majd 2013. február 22-i motu propriójával frissített. A konstitúció szerint a konklávé – a  latin „cum clave” szóból, ami azt jelenti: ’kulcsra zárva’ – a pápa halálát követő tizenötödik és huszadik nap között kezdődik, a gyászidőszak, a novendialis, az elhunyt pápáért kilenc napon át bemutatott szentmisék után. Attól a pillanattól kezdve, hogy az Apostoli Szék megüresedett, a jelen lévő választó bíborosoknak tizenöt teljes napot kell várniuk a távolmaradókra, súlyos okok esetén legfeljebb húsz napot. A Normas nonnullas kezdetű motu proprio egyébként megadja a bíborosi kollégiumnak azt a lehetőséget, hogy a konklávé kezdetét előrehozza, ha az összes választó jelen van.

Ezekben  a napokban Rómába várják az összes bíborost, a világ legtávolabbi szegleteiből is.  A Szent Márta-házban lesz a szállásuk, ahol Ferenc pápa az egyházfői lakosztályról lemondva élt.

Május 7-én, szerdán délelőtt a bíborosok együtt koncelebrálnak a pro eligendo Romano Pontifice (’a római pápa megválasztásáért’) ünnepi szentmisén, amelyen a bíborosi kollégium dékánja a főcelebráns, aki a következő szavakkal hívja a testvéreket, hogy vonuljanak a Sixtus-kápolnához: „Az egész Egyház, velünk együtt imádkozva, folyamatosan a Szentlélek kegyelmét kéri, hogy Krisztus egész nyájának méltó pásztora legyen megválasztva általunk.”

Onnan aztán a Sixtus-kápolnába vonulnak, ahol a Veni, creator Spiritus énekével hívják a Szentlélek segítségét, és leteszik az esküt. A pápa megválasztásához kétharmados minősített többségre van szükség. Naponta négy szavazás lesz, kettő délelőtt és kettő délután, a 33. vagy 34. szavazás után azonban közvetlen és kötelező lesz a választás a két bíboros között, akik az utolsó fordulóban a legtöbb szavazatot kapták. Ebben az esetben is szükség van azonban a kétharmados többségre. A két megnevezett bíboros nem vehet részt ebben a szavazásban.

A végső szavazás után a diakónus bíborosok rendjének utolsó tagja odakéreti a pápai szertartásmestert és a bíborosi kollégium titkárát. Az újonnan megválasztottat megkérdezik, elfogadja-e megválasztását, és igenlő válasz esetén megkérdezik tőle: „Quo nomine vis vocari?” („Hogyan akarod, hogy hívjanak?”), mely kérdésre a pápaként felvett nevével válaszol. Miután elfogadta a megválasztást, a szavazólapokat elégetik, és látható lesz a Szent Péter térről a fehér füst. A konklávé végén az új pápa visszavonul a Könnyek termébe, azaz a Sixtus-kápolna sekrestyéjébe, és először veszi fel a – három méretben előkészített – pápai miseruhát, amelyben majd bemutatkozik a fehér füst által a Szent Péter térre vonzott hívek tömegének.

Az új egyházfőért mondott ima és a bíborosok hódolata után elhangzik a Te Deum, amely a konklávé végét jelzi. Ezután következik a választás bejelentése, a „Habemus papam!”, és megjelenik az új pápa, aki  ünnepélyes Urbi et Orbi áldást ad.

Forrás: Vatican News olasz nyelvű szeresztősége

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír