Máltai Tehetségkutató 2025 – A verseny, ahol mindenki nyer

Fehér blúz, kopogós cipő, csillogó hajcsat, az izzadó kéz az utolsó pillanatig szorítja a verset. Egy srác lazán sétálgat föl-alá, miközben a gitárját pengeti, míg mások az üdítős, pogácsás asztal mellett beszélgetnek, időnként felcsattan a nevetés. A PüspökVác Látogató- és Rendezvényközpont parkolójában sokszoknyás lányok ismétlik át újra és újra a tánclépéseket. Két tanár egyeztet, melyikük veszi majd videóra a tanítványokat, aztán úgy döntenek, az a biztos, ha mindketten. Szinte tapintani lehet a feszültséget, mindjárt kezdődik az idén negyedik alkalommal megrendezett Máltai Tehetségkutató verseny döntője, amelyben 16 felzárkózó településről összesen nyolcvan gyerek mutathatja be a produkcióját a közönségnek. Az előzsűri őket ítélte a legjobbnak a mintegy háromszáz jelentkező közül, akiknek a száma örvendetes módon évről évre nő.

Az eseményt Thaisz Miklós, az MMSZ Iskola Alapítvány kuratóriumának elnöke nyitja meg. Keresi a megfelelő szavakat, hiszen, mint mondja, maga is izgul. „Olyan rendezvényen vagyunk, amelynek nagy jelentősége van. Nem az a fontos, amikor komoly ügyekről tárgyalunk sötét szobákban, hanem amikor veletek, gyerekekkel, fiatalokkal találkozunk, és teret adhatunk annak, hogy kibontakozzatok.” A Máltai Tehetségkutatónak nem az a célja, hogy megasztárokat találjon, hanem az, hogy lehetőséget biztosítson a felzárkózó településen élő gyerekeknek, akik a hagyományos országos iskolai versenyeken kevesebb eséllyel indulnak, hogy meg tudják mutatni magukat abban, amiben igazán jók. Ezen a vetélkedőn, amely biztonságos közeget nyújt a számukra, olyan gyerekekkel mérhetik össze a tudásukat, akik hozzájuk hasonló körülmények között élnek.

Thaisz Miklós rövid köszöntője után jönnek sorban a produkciók versmondás, ének és hagyományőrző tánc kategóriákban, a versenyre benevezett képzőművészeti alkotások pedig a falon kifüggesztve láthatóak. A Máltai Tehetségkutató idei témája a barátság, ez köti össze valamennyi produkciót, illetve a lelkesedés, ami a színpadra lépőket hajtja, hogy megmutassák magukat.

Van, aki nagy rutinnal kezeli a helyzetet, hiszen nem először vesz részt a versenyen, mások láthatóan megilletődnek a mikrofon előtt, de ez csak még hitelesebbé teszi az előadásukat. A közönség mindenesetre nagyon megértő, mindenkinek kijár a lelkes taps, sőt, amikor az egyik lámpalázas kislány elakad a versben, ismerősök és ismeretlenek egy emberként igyekeznek súgni neki. Eltörik a mécses, de nincs semmi baj, ebben a versenyben lehet újra próbálkozni: másodjára már tökéletes az előadás, a versenyzőt pedig a nézők vastapssal és elismerő füttyel jutalmazzák a bátorságáért.

A versmondók közül többen választották Reményik Sándor Mosoly című művét. „Senki sem olyan gazdag, / Hogy nélkülözni tudná / És senki sem olyan szegény, / Hogy meg nem érdemelné” – hangzanak el a vers sorai életkortól és személyiségtől függően más-más előadásban. A dalok között a legnépszerűbb vitán felül az Ismerős Arcok Nélküled című száma, a fellépők nagy átéléssel éneklik szólóban és kórusban is a hazafias himnuszt: „…történjen bármi, amíg élünk s meghalunk, mi egy vérből valók vagyunk.”

A műsorban a leglátványosabbak talán a táncos produkciók. A lányok színes, virágos szoknyákban, blúzokban pörögnek-forognak, vagy a csupasz lábukkal aprókat lépkednek a zene ütemére, míg a fiúk virtuóz módon ugrálnak és a sarkukat, lábszárukat csapkodják. Egyes tánccsoportok élő zenére ropják, zenészeket és énekeseket is hoztak magukkal, ami az amúgy is emelkedett hangulatot még tovább fokozza. Hogy lehet itt győztest hirdetni? A zsűrinek nagyon nehéz a dolga.

Amíg visszavonulnak döntést hozni, a résztvevőket spagetti és sütemény várja. Igazán megérdemlik a finom ebédet, hiszen hetekig, hónapokig készültek a Máltai Tehetségkutatóra, és van, akinek kora hajnalban kellett kelnie, hogy délelőtt tíz órára megérkezzen a döntő helyszínére. Mégsem rohan mindenki a terített asztalhoz, néhányan úgy döntenek, inkább folytatják a táncot a színpadon vagy az udvaron. Nekik ez a fontosabb.

Az eredményhirdetésre az ebéd és a Paramisi Társulat interaktív előadása után kerül sor, a gyerekek izgatottan zsizsegnek, alig várják, hogy elhangozzon végre a nevük. A díjátadás hosszúra nyúlik, a zsűri részletes indoklással adja át a nyerteseknek a díjakat, és azokhoz is van pár jó szava, akik ezúttal nem jutottak fel a dobogóra. Itt hangzik el a nap legfontosabb üzenete a résztvevők számára: legyetek büszkék magatokra, és várunk titeket jövőre is!

A 2025-ös Máltai Tehetségkutató díjazottjainak nevét ITT olvashatják.

Forrás: Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Szerző: Hámon Krisztina

Fotó: Majoros Árpád Csaba

Magyar Kurír