Máriagyűd

Máriagyűd kisközség Baranya megyében, a Pécsi Egyházmegyében, Siklós városa közelében található.
Az egyik legnagyobb és legrégibb búcsújáróhely a Kárpát-medencében, az egész történelmi Magyarországon. Fontos útvonalak mellett fekszik, hányatott sorsa is ezzel függ össze.

A hagyomány szerint II. Géza király építtetett itt egy templomot 1148-ban Szűz Mária tiszteletére, akinek szobrához és a közelben lévő forráshoz már akkor is sokan zarándokoltak. Itt vonultak keresztül a VII. Lajos király által vezetett keresztes csapatok is. A XV-XVI. században sok főúr és püspök is ellátogatott ide, közöttük Janus Pannonius pécsi püspök is (1460-1472).

A török megszállás idején a templomot mecsetté alakították át. Időközben azonban a régi kegyszobor eltűnt, s 1698-ban P. Králycsevics Tamás ferences atya a szlavóniai Kaproncáról hozott egy új szobrot. Ezt 1704-ben a kuruc csapatok elől előbb Siklós várába, majd a Dráván túlra, Eszékre menekítették. A Rákóczi-szabadságharc után a gyűdiek szerették volna visszakapni kegyszobrukat, ám a Rómáig eljutó pereskedésben alulmaradtak. A Mária-szobor máig ott látható az eszéki ferences templomban. Pótlására gróf Nesselrode Vilmos Ferenc pécsi püspök (1703-1732) ismeretlen művésszel készíttette a mai kegyszobrot. Ezt már a XVIII. századtól kezdve öltöztetik, s ekkor készült el a kegyszobor ezüst, vésett díszítésű és palástszerű borítása (1784), amely a szobor megjelenését jellegzetessé teszi.

A csodás gyógyulásokat 1687-től kezdve jegyezték fel. Az 1737-es balkáni háborúból behurcolt pestisben betegedett meg Batthyány Károly gróf is. Édesanyja fogadalmat tett, hogy a templom építéséhez hozzájárul, ha fia meggyógyul. A csodás gyógyulás pár nap múlva bekövetkezett. Ez is erősítette és terjesztette a kegyhely hírét messzi vidéken.
A Batthyány család fogadalmát beváltva a XVIII. század közepén újjáépíttette a templomot és a kolostort. A nagyszámú zarándok fogadására 1835-ben gyóntatóudvar épült.

Máriagyűdöt Scitovszky János pécsi püspök nyilvánította kegyhellyé 1846-ban.
Az első világháború után három évig tartott a szerb megszállás, amelynek végeztével 1921. szeptember 8-án Zichy Gyula pécsi püspök hálaadó körmenetet vezetett Gyűdre, s felajánlotta a kegyszobron ma is látható ezüst szívet.

Mayer Mihály pécsi megyés püspök 2004-ben évben kezdeményezte a Püspöki Konferenciánál a kegytemplom bazilikai rangra emelését, amit a a Konferencia a nyári ülésszaka folyamán meg is szavazott. Az ügy jelenleg Rómánál van - közölte szerkesztőségünkkel Csibi Imre plébános.