A márianosztrai kegytemplom

Márianosztrát Nagy Lajos király alapította 1352-ben pálos szerzetesek részére. A település a templom titulusáról, védőszentjéről kapta nevét: Maria nostra – mi Máriánk. Az egykori Hont megyei község ma Pest megyéhez és a Váci Egyházmegyéhez tartozik.

Márianosztráról indult el 1382-ben az a tizenhat magyar pálos szerzetes, akik megalapították a Jasna Gora-i kolostort, amely nemsokára látogatott búcsújáró hellyé tette Czestochowát. A török hódoltság alatt pusztulásnak indult kolostort 1712-ben kezdték helyreállítani.

A rendi élet ekkor Czestochowából érkező lengyel szerzetesek segítségével szerveződött újjá. Márianosztra új templomát 1729. augusztus 14-én, Nagyboldogasszony ünnepének vigíliáján szentelte fel Esterházy Imre hercegprímás, esztergomi érsek, aki maga is pálos szerzetes volt. A lengyel szerzetesek magukkal hozták és rendi szokás szerint elhelyezték a templomban a czestochowai kegyképet, a pálosok patrónájának képét. Ennek népszerűségét, s gyorsan kibontakozó tiszteletét jelzi, hogy 1749. augusztus 31-én megkoronázták.

II. József császár a rendet és a kolostort 1786-ban föloszlatta. A templomi szolgálatot egyházmegyés papok látták el. 1989-ben tértek vissza és vették át a kegyhely gondozását ismét a pálosok.

www.zarandok.hu/MK