Megjelent az Új Ember 2019. március 24-i száma

Böjte Csaba ferences szerzetessel beszélgettünk, aki a közelmúltban Afrikában járt, ahol virágzik az Egyház. A címlapon kezdődő interjúból idézzük a következőket: „Jártunk egy papi szemináriumban Kenyában. Az épület egy hegy tetején található, eldugott helyen, autóval alig tudtuk megközelíteni. Útközben le is állt a terepjárónk, gyalogolnunk kellett egy jókorát. Az intézményben háromszáz kispap tanul, nagyon vagány gyerekek; több mint két órát vártak ránk, mégis énekszóval, szeretettel fogadtak minket. A szeminárium 27 éve működik, azóta több mint háromezer papot szenteltek fel.”

Böjte Csaba Hölvényi György európai parlamenti képviselővel, Azbej Tristannal, az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkárral és Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetessel együtt március 1. és 10. között járt Kongóban és Kenyában, hogy felmérje a humanitárius segítségnyújtás lehetőségeit a két afrikai országban.

A szerzetesek helyzete Magyarországon – Egy felmérés eredményei címmel tartott előadást a Szerzetes-elöljárók Irodájának két szakértője a budapesti Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán március 13-án. A Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája és a Férfi Szerzetes-elöljárók Konferenciája által létrehozott Rendi Együttműködés arról döntött 2016-ban, hogy felmérik a magyarországi szerzetesség helyzetét. A kutatásban részt vevő munkatársak kilencvenkilenc rend több mint kétszáz tagját kérdezték rendjük múltjáról, kialakulásáról, szolgálatáról. A szakértőket az is érdekelte, hogy milyen elképzeléseik vannak a jövőről, és hogyan látják a rendek közötti együttműködést. A háromszáz órányi beszélgetés során minden olyan kérdés szóba került, ami érinti a szerzetességet: miért jó kereszténynek, szerzetesnek lenni; miért jó a közösségükhöz tartozni. Az előadók elmondták, hogy az oktatás területén a legnagyobb a szerzetesség társadalmi hatása. Ezt a szociális szféra követi, majd a lelkiség – zarándoklatok és vallási turizmus – következik.

Lassan ölő mondatok? címmel a cinizmusról írt jegyzetet Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató. Hangsúlyozza: „Minden kritika fáj, mert az idegrendszerünk bántalmazásnak érzékeli. A cinizmus csak fölfokozza ezt az érzést. Nehéz elviselni, amikor a kudarcunkból éppen viccet csinálnak. Sajnos legtöbbször észre sem vesszük a cinikus beszólásainkat. Pedig sokan egész életükben fájó szívvel hordozzák magukban a szüleik, az óvónőjük, a tanáraik cinikus megjegyzéseit.”

A lap 11. oldalán kérdés-felelet formában olvashatnak tudnivalókat a 2020-ban Budapesten megrendezendő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusról.

* * *

Mértékadó kulturális mellékletünkben beszélgetést olvashatnak Szolnoki Tamás régésszel Budapest múltjáról, főként annak kapcsán, hogy a pesti belvárosi főplébánia-templom múltjának feltárása mellett – egy közműberuházás földmunkáival párhuzamosan – az évezredek óta lakott szomszéd területeket is vizsgálták a Budapesti Történeti Múzeum munkatársai. A beszélgetésben szó esik a Margitszigeten 2014 és 2017 között zajlott ásatások anyagának feldolgozásáról is.

A nemzeti ünnepünkön Kossuth-díjjal kitüntetett Kisléghi Nagy Ádám festőművésszel készült interjúban a keresztény művész(et) kortárs sorskérdései kerülnek terítékre. A művészt március 19-én, Rómában az Accademia dei Virtuosi al Pantheon tagjává fogadták.

Március 15. alkalmából Áder János köztársasági elnök Magyar Arany Érdemkereszttel tüntette ki Jakab Gábor pápai káplánt, a Kolozsvár-Kerekdombi Helyi Lelkészség plébánosát, az erdélyi magyar egyházi sajtó megteremtőjét, aki kiemelkedő szerepet játszott a Keresztény Szó folyóirat és a Vasárnap című hetilap létrehozásában, újraindításában. 1991-től hosszú ideig volt főszerkesztője mindkét orgánumnak. A kitüntetettet többek közt a keresztény értelmiség szerepéről kérdezte Bodnár Dániel.

Mészáros Ákos ezúttal a híres amerikai polihisztor, képzőművész David Lynch Kis történetek című, a Műcsarnokban látható kiállításáról írt kritikát.

Baranyai Béla a sokak által kedvelt Marvel-történetek rejtélyeibe enged bepillantást.

Olvassa, ajánlja, terjessze Magyarország katolikus hetilapját! Az Új Ember elérhető és megvásárolható a templomokban, az újságárusoknál és a Digitalstandon.

Magyar Kurír