Megnyitották a 100 éves Hajdúdorogi Egyházmegye centenáriumi emlékévét

Kocsis Fülöp püspök rendhagyó megnyitó beszédét a centenáriumi év himnuszának eléneklésével kezdte, amely nem más, mint  damaszkuszi Szent János által több mint ezer évvel ezelőtt írt karácsonyi himnusz záró ódája. Az év során még gyakran elhangzó himnusz mély mondanivalót hordoz magában a jelen korra nézve is, erről elmélkedett a görögkatolikus püspök. 

„Veszélytelen és ezért könnyebb lenne hallgatni, s a félelem ennek megőrzésére ösztönöz bennünket.” - halljuk a himnusz első sorát, amelyről Kocsis Fülöp püspök elmondta, veszélyt hordoz az a cselekedet, amikor az ember mások előtt kiáll és szólni kezd.  Olyat mondhat, amit nem kellett volna, másokat megbánthat, kiforgathatják a szavait, könnyebb lenne tehát hallgatni. Ez a fajta hozzáállás jellemző ránk, az ember inkább hallgat. Majd hozzátette, van egy másik késztetés is, amelyben benne van a bizalom.  Ha a szeretetben bízunk, akkor legyőzzük a szólásnak, az emberek elé kiállásnak a félelmét. És ez a szeretet biztat, hogy bátran megszólaljunk és énekeljünk, Isten üzenetét adjuk tovább.

A főpásztor ezután kiemelte, a szeretet éneklésre is biztat bennünket.  A mai világ nemcsak a hallgatásra bírja rá az embert, hanem énekelni is elfelejt. A főpásztor reményét fejezte ki azért, hogy a keleti rítusú templomokban nem hallgat el az ének.  A himnusz befejező sora arra biztat, hogy kérjük a Szent Szüzet, a Pócsi Édesanyánkat, hogy serkentse bennünk a szólás és az énekkedvet, hiszen amikor az ember szíve mélyéből énekel, Teremtőjét dicsőíti.

Ezt követően Orosz Atanáz a Miskolci apostoli exarchátus püspöke méltatta azon ezrek, fáradozását, akik küzdöttek a 100 éves egyházmegye megalakulásáért, a magyar liturgikus nyelv használatáért. A főpásztor elmondta, még az első világháború utáni békeszerződések határvonalát is befolyásolta a magyar görög katolikus egyházmegye friss létrejötte. Így lett a nyugati világ előtt is igazolt egyházilag megpecsételt valóság, hogy Tiszántúlon a görögkatolikusok magyarok, és ettől a területtől semmiképp nem szabad megfosztani hazánkat.

Ezután a főpásztor a Hajdúdorogi Egyházmegye védőszentje, Szent István vértanú utolsó mondatát emelte ki, amikor megkövezésekor a Szentlélekkel eltelve Isten dicsőségét látva kiáltott fel:  "Látom, hogy nyitva az ég, és az Emberfia ott áll az Isten jobbján." (Apcsel 7, 56) Orosz Atanáz püspök kiemelte, XVI. Benedek pápa is felhívja a figyelmet a vértanú eme mondatára, hogy vértanúsága pillanatában döbben rá az Isten dicsőségére. Isten mindnyájunkat meghív arra, hogy Jézusban fölismerjük Isten arcát, az igazi dicsőséget, aki maga Isten. 

Szászfalvi László, az egyházakért felelős államtitkár a kormány nevében gratulált az egyházmegyének, majd felolvasta az egy évvel a Hajdúdorogi Egyházmegye megalapítása előtt, a Magyar Országgyűlés főrendi házában Szabó Jenő, a Görög Szertartású Katolikus Magyarok Országos Bizottsága elnöke beszédének egy részletét. Szabó Jenő 250 ezer főből álló népcsoportnak az érdekében szólalt fel, abban a reményben, hogy kieszközölje a görögkatolikus egyházmegye létrejöttét, megszüntetve azt a régi előítéletet, hogy Magyarországon mindenki lehet magyar, de a görög katolikus csak román, vagy rutén lehet, de magyar nem. Szászfalvi László kiemelte, Szabó Jenő azon jogok eléréséért küzdött, amelyeket más nemzet görög katolikusai már évszázadok óta gyakorolhattak a Kárpát-medencében: a görögkatolikus egyházmegye felállítását, a magyar liturgikus nyelv bevezetését.  Végül e küzdelem eredményeként az 1912. június 8-án X. Pius Pápa kiadott Christifideles Graeci kezdetű bullájával kanonizálta az egyházmegyét.

Ezután az államtitkár elmondta, miközben a magyar nemzet fogy, a magyar görögkatolikus közösség minden népszámláláskor számszerűen gyarapszik, mert él benne a hit Istenben, nemzetünkben, családunkban a megmaradásban. A mai társadalomnak szüksége van az egyház szolgálatára. Magyarország új alaptörvénye kimondja az egyház és az állam együttműködik a társadalom javának szolgálatában.

Szászfalvi László szerint sorsszerű az, hogy éppen ezen a héten kezdődött el a tárgyalása annak a Fidesz-KDNP által beadott országgyűlési határozatnak, amely a Máriapócsi kegyhelyről és a magyar görögkatolikus közösség társadalomban betöltött szerepéről szól. Az egyházmegye centenáriuma a Magyar Országgyűlést arra indítja, hogy megemlékezzen a görög katolikus közösségről a közösség tagjainak munkásságáról, azon lelki szellemi és épített örökségről, melyet Isten dicsőségére és az egész nemzet javára hoztak létre. Megemlékezik arról az értékteremtő és sokszor nem látványos munkálkodásról, melyet a több mint 300 000 lelket számláló közösség évszázadok óta folytat az egész társadalom javára.

A centenáriumi megemlékezés egyik kiemelkedő mozzanataként Ötvös Tamás a Magyar Posta debreceni területi igazgatóság irodavezetője bemutatta azt a bélyeget, amelyet a Magyar Posta erre az alkalomra készített. Ötvös Tamás elmondta, a magyar bélyegtörténetről elmondható, hogy több mint 5000 alkotással rendelkezik, amelyek között nagy számban szerepelnek egyházi témájú bélyegek is.

A 380 Ft-os névértéken megjelenő bélyeg címe: 100 éves Hajdúdorogi  Görögkatolikus Egyházmegye. A bélyeg négy kis képet ábrázol: a Máriapócsi kegytemplom könnyező Istenszülő ikonját, Kisléghi Nagy Ádám pantokrátor című alkotását, a magyarországi görögkatolikus egyház megalapításáról rendelkező vatikáni bulla részletét, valamint a Hajdúdorogi székesegyház ikonosztázion részletét.  Ezt a négy képet középen a magyarországi görögkatolikus egyház szimbóluma köti össze. A kompozíciót baloldalon a vatikáni bullát is dísztő ornamentikás díszítés egészíti ki.  A bélyegkibocsátáshoz alkalmi boríték is készült, amelyen Puskás László alkotása, a hajdúdorogi templom mennyezetének részlete látható. Ötvös Tamás a bélyeget egy alkalmi bélyegzővel jelképesen is útjára bocsátotta a helyszínen. Az alkalmi bélyegző grafikáján egy 1859-as ábrázolás, templom sziluettje látható. A bélyeget Laczkó Anita grafikusművész tervezte és az Állami Nyomda Nyrt készítette 250 000 db példányban.

Hagyomány, hogy ilyen jeles alkalmakkor személyesen és postán keresztül díszlevelet indít el a Magyar Posta a legfőbb közjogi, egyházi méltóságok, valamint más tiszteletbeli címzettek részére. Az első postai úton történő díszlevél címzettje XVI. Benedek Pápa.

A beszédek után történelmi és művészettörténeti előadások adtak még átfogóbb képet az egyházmegye történetéről, küldetéséről. Janka György: A magyar görögkatolikusság kezdetei és kialakulása, Véghseő Tamás: Egy Kálvária-út véget ér – a Hajdúdorogi Egyházmegye megalapítása és első évtizedei, Puskás Bernadett: A görögkatolikus egyházművészet évszázadai, Terdik Szilveszter: A Hajdúdorogi székesegyház, egyházmegyénk szíve címmel tartottak előadást.

A megnyitó ünnepségen lehetőség volt az erre az alkalomra készült centenáriumi emléktárgyak megvásárlására is. Pólók, táskák, apró ajándéktárgyak, dvd, centenáriumi csoki, és centenáriumi bor teszi emlékezetessé ezt az évet. A bor neve Christifideles Graeci azonos az alapító történelmi dokumentummal, jelentése: Krisztushívő görögök. A bort az egerszalóki St. Andrea Szőlőbirtok és Pincészet készítette.

Kovács Ágnes/Magyar Kurír