Mexikóban csökken a katolikusok száma, egyre többen azt vallják, hogy nem vallásosak

Százalékban kifejezve Mexikóban a 2010-es adatokhoz képest öt százalékkal (82,7-ről 77,7 százalékra) csökkent a katolikusok aránya. És nemcsak az evangéliumi és a pünkösdi egyházak (7,5-ről 11,2 százalékra nőtt az arányuk) javára csökkent ez az arány, hanem legfőképpen azok számaránya nőtt, akik vallás nélkülinek tartják magukat (4,7 százalékról 8,1 százalékra).

Számokban kifejezve: az országban 97 864 218 katolikus él, és bár a számuk 14 millióval nőtt, de ez a lakosság számának erőteljes növekedése miatt van. „A katolikus népesség százalékos arányának csökkenése nem újdonság, a hetvenes évektől tart, most viszont felgyorsult a tendencia” – magyarázta Mario Ángel Flores Ramos, a Pápai Mexikói Egyetem rektora.

A magát vallás nélkülinek vallók száma a fiatalok között növekszik a leginkább. Mexikó továbbra is a „nagy katolikus országok” közé tartozik, Brazília után a második helyet foglalja el, ha a katolikusok számát nézzük, és a megkereszteltek számaránya továbbra is a legmagasabbak közé tartozik. Az evangéliumi és a pünkösdi közösségek tagjainak száma is itt mutatja a legkevésbé jelentős növekedést.

A számok csak a jéghegy csúcsát mutatják, a jelenség hosszú ideje tart, és a helyzettel való mély és határozott szembenézést követel. A rektor szerint egy olyan országban, ahol negyven évvel ezelőtt még a lakosság 95 százalékát katolikusnak keresztelték, riasztó adat, hogy a katolikusok aránya 80 százalék alá csökkent.

Rodolfo Soriano-Núñez vallásszociológus megállapította: „Az életkorral együtt csökken a valláshoz való kötődés. Ferenc pápa generációjának 90 százaléka katolikus, a nyolcvanas években születettek között már 8,47 százalék a vallás nélküliek aránya; a harmincasok között 75 százalék katolikus, 12 százalék vallás nélküli. Az új pünkösdi mozgalmak vonzereje a déli államokban a legnagyobb, míg északon a szekularizáció erősödik. Véleményem szerint a katolikus egyháztól való eltávolodásban a szexuális botrányoknak is nagy jelentősége volt. Jól látható ez Chilében.”

Mexikóban sem hiányoztak a botrányok, elég a Krisztus Légiójára gondolni, de Flores szerint az országban szembenéztek a problémával, hatása pedig nem annyira a népszámlálás adataiban, mint inkább az értelmiségi rétegre jelentős.

A Sir hírügynökség által kérdezett két szakértő egyetért abban, hogy a népszámlálás eredménye komoly szembenézésre kell hogy késztesse a mexikói katolikus egyházat és határozott lelkipásztori megtérést sürget. Maga Ferenc pápa is azt kérte öt évvel ezelőtti mexikói látogatása során, hogy alapos és átgondolt lelkipásztori tervet dolgozzanak ki. A mexikói püspöki kar ezt követően el is készített egy hosszú távú tervet 2031-ig, amikor a Guadalupei Szűzanya megjelenésének 500. évfordulóját ünneplik majd. Carlos Aguiar Retes bíboros Mexikóvárosban két egymás utáni évben városmissziót hirdetett, a másodikat néhány hónappal ezelőtt tartották, a járvány miatt kicsit másképpen, mint ahogy korábban eltervezték.

A Pápai Mexikói Egyetem rektora szerint mind pasztorális, mind kulturális téren új megközelítésre van szükség. „Egy részről a személyes kapcsolatokra és a közösségi életre nagy hangsúlyt fektető evangéliumi közösségek növekedése azt kéri tőlünk, hogy változtassunk lelkipásztori stílusunkon, ahogyan Ferenc pápa is mutatja nekünk. A semmilyen valláshoz nem kötődő emberek számának növekedése elgondolkodásra késztet, növekszik a szekularizáció, különösen a nagyvárosokban. Ez a jelenség erőteljesen faggatja a mexikói egyházat, amely nincs jelen a nyilvános tereken, és nem képviselteti magát megfelelő szinten a kulturális életben. Ezért mondom, hogy a kihívás nemcsak pasztorális, hanem kulturális is. Minőségi hitet kérnek tőlünk, és azt, hogy jobban tanúskodjunk a hitünkről.

Egy olyan kulturális és politikai hagyományból jövünk, ahol a hit megmaradt ugyan, de a nyilvános és társadalmi tereken nem lehetett jelen. A Pápai Egyetem, amely Amerika egyik legrégibb egyeteme, csak 1992-ben nyithatott újra.”

Érdekes jelenség, hogy Mexikóban az evangéliumi és pünkösdi közösségek nem törtek be olyan erővel, mint Közép-Amerikában (ahol egyes esetekben tagjaik létszáma már meghaladja a katolikusok számát) vagy Brazíliában.

Soriano-Núñez úgy véli, ennek oka legfőképpen abból ered, hogy nem egyértelmű az emberek számára, mit jelent katolikusnak lenni. Felszínesen, megszokásból töltik ki a kérdőívet. „Gyakran a háziasszony tölti ki, ő húzza be a vonalakat mindenki helyett. Ezért a katolikusok száma még mindig magasnak tűnik, de ez nem teljesen igaz.” Ezt igazolja véleménye szerint az, hogy az utolsó országos felmérés szerint a szentmiséket a lakosság harminc százaléka látogatja, a szentségekben pedig egyre kevesebben részesülnek, vagyis a hívek részvétele az egyházi életben kevésbé aktív.

Fordította: Thullner Zsuzsanna

Forrás és fotó: Agensir

Magyar Kurír