A Vatican Insider az elmúlt év tapasztalatairól kérdezte Keith Newton ordináriust, aki a Walshingham-i Miasszonyunkról elnevezett személyi ordinariátus vezetője. Newton, aki nős és három gyermek édesapja, elmondta, hogy rengeteg kihívással kellett szembenézniük, köztük sok gyakorlati, anyagi jellegű problémával, de mindezért kárpótolja őket az öröm, hogy valóra válhatott, amiért évekig imádkoztak: a katolikus egyházzal létesített közösségük.
Az ordinariátus vezetőjéként Keith Newton tagja Anglia és Wales Püspöki Konferenciájának. Így ő az egyetlen házas ember, aki részt vesz ilyen testületben az egész világon, hiszen püspökök még a keleti egyházakban sem lehetnek házas emberek.
Newton hangsúlyozta, hogy egy-egy közösség mindig megegyezés alapján válik el az anglikán egyháztól. Nemrég egy durhami csoport nyilvánította ki csatlakozási szándékát, anglikán püspökük is jelen lesz az eseményen, amikor a katolikus egyház hivatalosan befogadja őket. Nem minden püspök ilyen készséges, de sokan igen.
Ha valaki úgy dönt, hogy anglikán papból katolikus pap lesz, egy három hónapos, szigorú elveken nyugvó intenzív képzésen kell részt vennie, ezt követően pedig felszentelik. A szentelés után további két éves képzési időszak következik. Az ordinárius rámutatott: a katolizálók mindig hálát adnak az anglikán papként betöltött szolgálatért, nem tagadják meg életük ezen szakaszát. Inkább a szolgálat kiteljesedeséről van szó, a Szentszékkel való egységet nagy ajándékként élik meg.
„Az ordinariátus teljes egységre akar lépni a katolikus egyházzal, míg korábban csak részleges egységben voltunk. Egyéni döntésről van szó, a hit egyéni megvallásáról. Minden egyes ember ember, minden egyes pap maga kell, hogy megtegye” – hangsúlyozta Newton.
Ugyanakkor az ökumenizmusról is szól az ordinariátus. Mark Langham érsek, a Keresztény Egység Elősegítésének Pápai Tanácsa katolikus-anglikán párbeszédért felelős tagja hiszi, hogy az ordinariátus felállítása hosszú távon elősegíti az ökumenizmust. Newton maga is nagyon reménykedik ebben: fontosnak tartja, hogy idővel majd el tudják mondani a katolikus egyháznak, milyen utat is tettek meg. Ugyanakkor, tette hozzá, még csak egy év telt el, talán túl korai még az ordinariátusról az ökumené szempontjából beszélni. Az érsek úgy véli, a Szentatya álma szerint a katolikus egyházban együtt élhetnek különféle hagyományok, ha alapjukban ugyanaz a doktrína áll. Másodlagos jelentőségűek lehetnek a különbözőségek, például a miseöltözékek, a liturgikus szertartások módjai.
Az ordinariátus vezetője tisztában van ugyanakkor azzal is, hogy vannak további olyan kérdések is, amelyek gátat szabnak az ökumenikus párbeszédnek. Ezekről a katolikus egyház világosan nyilatkozik. Határozottan kérték például az anglikánokat, hogy ne szenteljenek pappá és püspökké nőket, mert ez újabb akadályt jelent majd az egység elérése felé. Szintén fontos kérdés a homoszexuális házasság és a homoszexuális püspökök kérdése, a katolikus egyház ezekről is egyértelműen nyilatkozik.
A riporter a házas papok felszenteléséről is faggatta Newtont. Az ordinariátus nem szentelhet fel házas embert pappá, ha korábban nem volt anglikán pap. Newton azonban elmondta, hogy az apostoli konstitúciónak van egy olyan kitétele, amely szerint ettől el lehet térni, de ehhez minden esetben a Hittani Kongregáció jóváhagyása szükséges. Még sosem történt ilyen eset, de a lehetőség adott: például abban az esetben, ha valaki az anglikán teológiai kollégium tagjaként készült a pappá szentelésre, de eddig még nem szentelték fel. Az alapelv természetesen az marad, hogy nőtlen embereket szentelnek pappá. Az ordinárius maga is vallja, hogy a cölibátus az egyház fontos ajándéka.
A női papság kérdésében Newton mindig azon az állásponton volt, mint a katolikus egyház. Korábban sem mutatott be eucharisztikus liturgiát női papokkal együtt. Véleménye szerint az anglikán egyháznak a katolikus egyház mintájára meg kellene mutatnia a nőknek, milyen hivatásokat tölthetnek be az egyházban, a plébániákon, a vallásos életben, a hitoktatásban. Jelenleg az egyetlen igazi hivatás egy nőnek a papság, holott a hivatásnak sok más formája létezhetne.
Végül Keith Newton elmondta azt is, milyen komoly problémát jelent az ordinariátus számára, hogy induláskor nem volt vagyonuk, holott a papképzés és a társadalombiztosítás, a nyugdíjbiztosítás nagy összegeket igényel. Remélték ugyan, hogy használhatják majd az anglikán egyház épületeit, de jelenleg ez a lehetőség még nem nyílt előttük.
Magyar Kurír
(tzs)