Minden jó, ha jó a vége! – könyv a Jelenésekhez

Mivel több száz évvel ezelőtt a miénktől eltérő kultúrában keletkezett a Jelenések Könyve, ezért a ma embere számára mindenképpen magyarázatra szorulnak apokaliptikus képei, szimbólumai – mutat rá a szerző. De ha feltárul a jelenések mondanivalója, egy gyönyörű könyv, egy éltető üzenet kel életre és jut el általa az olvasóhoz. Epilógusában azt sugallja: Minden jó, ha jó a vége! Vagyis küzdelmes, sokszor véres keresztény történelmünk beteljesedése igazságos, fényességes, örökké tartó Élet lesz.

A kötet előszavában Nyiredy Maurus mai pápánknak, Joseph Ratzingernek egy interjú során az újságíró kérdésére adott válaszát idézi, hogy senki se rettenjen vissza a Biblia néha nehezebbnek látszó szövegeitől se. Nincs-e túlbonyolítva a kereszténység, nem kellene-e visszatérni az egyszerű hithez, amely minden képzettség nélkül is közérthető, hihető, megérintő, hiszen az evangéliumi üzenetet Krisztus nemcsak tudósoknak, teológusoknak, hanem a legegyszerűbb gondolkodású embereknek adta és  elérhetővé, megérthetővé tette? – hangzott a kérdés. A bíboros válaszában kifejtette: Valóban, az egzegézis (a szentírás-magyarázat) sokszor azt a benyomást kelti, hogy a Bibliát egy átlagember nem is tudja megérteni, annyira bonyolult, pedig a Biblia minden embernek mond valamit. Nem kell mindenkinek minden finomságot tudnia ahhoz, hogy eljussanak lelkébe a Szentírás üzenetei. A teológia nem árnyékolhatja be a hit egyszerűségét.

Az első fejezetekben Nyiredy Maurus bemutatja a Jelenések keletkezéstörténetét, a szerző személye, János körüli teológusi-kutatói fejtegetéseket, vitákat; a kort, melyben keletkezett a mű; a keresztények üldöztetésének korai szakaszát. Szól a könyvben szereplő számok, színek bibliai, szimbolikus jelentéséről, a könyv témájáról; a kereszténység történelmének, vértanúságának históriájáról s a világ jövőjéről, az új világ szentírási értelmezéséről, amely nem jelenti pusztulását a világnak (amint egyes vallási közösségek riogatják az emberiséget kétezer év óta). A jézusi kinyilatkoztatás – írja – nem beszél a világ végéről, megsemmisüléséről, hanem átalakulásáról (melynek időpontját nem nevezi meg), a teremtés beteljesedéséről, „az új” teremtésről, az örök életről, Isten országáról. Szól a szerző a könyv szerkezeti beosztásáról, irodalmi műfaji jellegzetességeiről, az apokaliptikáról, amely  a jövőről szól, rámutatva: főleg az üldöztetések idején születtek ehhez hasonló alkotások (például Dániel könyve). Mivel titokban terjesztett irodalomról van szó, ezért mai szóval élve ősi szamizdat irodalomnak is nevezhetnénk – mondja. Majd részleteiben, a fő gondolatok kiemelésével magyarázza el a könyvben Isten és Jézus Krisztus személye, valamint az Egyház fogalmi körében olvasható megnyilatkozásokat, kijelentéseket, szimbolikus eseményekkel, szereplőkkel; végül a történelem, a jövő és kiteljesedésünk állomásait világítja meg magyarázataival, az idézetek elemző vizsgálatával. Nagy érdeme a kötetnek, hogy a szerző időről időre mához is szóló utalásokat, vonatkozásokat is felmutat, kiemel a szövegkörnyezetből.

A Jelenések Könyve – olvassuk a könyv epilógusában – a kereszténység életét földi zarándokútként mutatja fel: „Itt tartózkodásunk küldetés, nem ez a világ az otthonunk.” Mert igazi otthonunk nem is térbeli, hanem lélekbeli: az Isten, a Szentháromság szeretetközössége. „Úgy vagyunk itt, hogy egyben hazafelé is tartunk… s az élet igazán akkor kezdődik, amikor a zarándoklat véget ér! Tartunk egy szent hely, az örök élet felé, és e zarándokút közben egyedül vagy társakkal meg kell másznunk a hegycsúcsokat, le kell szállnunk a mély völgyekbe, döntenünk kell az elágazásoknál, hogy merre tovább”.

Szép szimbolikus képe a Jelenések Könyvének, hogy „a megdicsőült Egyházat-Emberiséget-Világot vőlegényének felékesített menyasszonyként láttatja, vagyis gyönyörű fiatalnak. Ezzel a gyönyörű menyasszonnyal üli örök menyegzőjét az isteni Szentháromság. Az Atya rendezi a Fiúnak a menyegzőt és a Szentlélek által valósul meg”.

Hiánypótló könyv Nyiredy Maurus könyve, hiszen közérthető, olvasmányos stílusban, mondhatnánk ismeretterjesztő egzegézisként segíti olvasni, a titkok, égi üzenetek magasságába emelkedni az olvasót, a hétköznapok emberét.

A kötet Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát-püspök jóváhagyásával jelent meg magánkiadásként; hátsó fedőlapján a főapát, valamint Présing Mátyás és a tihanyi diakónus Barkó Ágoston OSB ajánlásával. A kiadvány a Tihanyi Bencés Apátságban és a bencés könyvesboltokban kapható.

Toldi Éva/Magyar Kurír