
Váli Dezsőné néprajzkutató, Emmánuel Közösség
Az Oltáriszentség révén egyszerűvé válhatok az Úr előtt, olyanná, amilyennek mindig szeretne engem látni. Letehetem elé minden bonyolultságomat és gondterheltségemet, beköltözhetem az ő jelenlétébe. Viennay Szent János megkérdezett egyszer egy öreg paraszt bácsit, aki állandóan részt vett a szentségimádáson a templomban, hogy miért ül itt ennyit, mire ő azt felelte: Õ néz engem és én nézem Õt. Ennyi az egész, olyan ez, mint a szerelem: jó veled lenni, Uram. Az ő jelenlétében az ember egész élete átalakul. Lelki, fizikai gyógyulások is történnek. Előfordul, hogy egész nap szenvedek a migréntől. Este bemegyek a templomba, elmélyülök a csendes imában, s egyszer csak észreveszem, hogy elmúlt a migrénem. A férjem otthon csodálkozik, hogy mitől gyógyultam meg ilyen hamar, s én azt válaszolom: semmi különös nem történt, „csak” az Oltáriszentséget imádtam. Nekem ez az éltető kenyerem, enélkül nem is tudnék örömben élni. Óriási, gyógyító erő rejlik az Oltáriszentségben, megtanít lecsendesedni ebben a rohanó világban, megtanít meghallani az Isten szavát. A mindennapi életben gyakran előfordul, hogy csak kínlódunk, vergődünk, kilátástalannak látunk mindent, de közben az Isten már tanít minket lecsendesedni, és ha türelemmel várjuk, akkor előbb-utóbb megszólal az Úr a szívünkben. Halk hangon, amelyet nem hallunk meg a világ zajában.
Scheiber Vivien, a Quo Vadis könyvesbolt eladónője
Az Oltáriszentség a mindennapokban jelenvaló Jézust jelenti, hogy ő megígérte nekünk: velünk marad mindennap, hiszen ott van a templomban, meglátogathatjuk, és magunkhoz vehetjük. Nem hagy el minket. Ha csak lehet, mindennap elmegyek templomba, és szentáldozáshoz járulok. Természetesen a mindennapjaimat is átalakítja az Oltáriuszentségben jelenlévő Jézus: tudom, hogy van kihez fordulnom, akinek feltehetem a kérdéseimet, aki elé tárhatom a gondjaimat, s akitől megnyugtató választ kaphatok.
Téglásy Ferenc filmrendező, az MTV Katolikus Krónikájának felelős szerkesztője
A választ könnyű úgy kezdeni, hogy a mindent jelenti nekem az Oltáriszentség, de az kétségtelen: számomra a szent áldozás, a szentség magamhoz vétele az Istennel való kapcsolatnak a legmélyebb rétege. Szerintem az Oltáriszentség egy érzelmi műfaj, vagy legalábbis egy mindent átforrósító érzelem. Egy nagyon nagy hála, nagyon nagy köszönet, és nagyon nagy lehetőség: mert ha Jézus Krisztus képes volt a bort vízzé változtatni, a vakot, a bénát meggyógyítani, hát akkor miért ne lenne képes ebben a kis fehér ostyában ő maga jelen lenni? S miután ezt hagyta ránk, így maradt velünk, újra és újra itt találkozom leginkább Jézussal.
B.D./MK