Most és halálunk óráján

A keresztény hagyomány szerint Szent Domonkos (1170–1221), a róla elnevezett rend megalapítója, látva, hogy a bűnök terhe lehetetlenné teszi az emberek megtérését, szigorú böjt mellett három napig imádkozott, hogy megengesztelje a Mindenhatót. Egyszer csak elvesztette az eszméletét, megjelent neki a Boldogságos Szűz Mária és megkérdezte tőle: Tudod-e, hogy a Szentháromság mit akar használni a világ megváltoztatására? Domonkos ekkor készítette az első rózsafüzért, összepréselt rózsaszirmokból, a Szűzanya számára koszorúnak. Így kezdte tanítani az embereket a rózsafüzérre, és ennek csodálatos gyümölcsei lettek, ahogyan ez a filmből is kiderül.

Az alkotás készítői az elmúlt több mint hatvan esztendőből mutatnak be olyan történelmi eseményeket, melyeknél teljesen egyértelmű, hogy önmagában az emberi erő nem lett volna elegendő a változásokhoz. A II. világháborút követően a szovjet hadsereg tíz évig tartózkodott Ausztriában. Az osztrák kormány háromszáz alkalommal tárgyalt a szovjetekkel a kivonulásról, de Molotov külügyminiszter kerek perec kijelentette: ha az oroszok egyszer megszereznek valamit, akkor azt önszántukból nem adják vissza. Reális volt a veszélye annak, hogy Ausztria végleg Magyarország sorsára jut. Ekkor azonban egy ferences szerzetes, Paulicsek atya országos rózsafüzér imát hirdetett meg, amelybe osztrák politikusok is bekapcsolódtak. S bekövetkezett az elképzelhetetlen, a szovjetek 1955 májusában békésen, önszántukból kivonultak Ausztriából.

A Fülöp-szigeteken az 1980-as években forradalmi helyzet alakult ki, de nem került sor erőszakra. A fővárosban, Manilában 1986-ban kétmillió, a csuklóján rózsafüzért hordó ember imádkozott apácák, szerzetesek vezetésével – a tankokkal szemben –, békés úton kikényszerítve Ferdinand Marcos elnök távozását. Hiteles szemtanúk idézik fel, hogy a korrupt és diktatórikus rendszert működtető Marcos a tűzparancs kiadására készült, amikor egy csodás szépségű hölgy jelent meg az állig felfegyverzett katonák és a rózsafüzért imádkozó tömeg előtt, fénynyalábtól körülvéve. Ez elegendő volt ahhoz, hogy megakadályozza a vérontást. Az Úr megmutatja a gyengéknek, hogy miként kell megdönteni a világ erős embereit – hangzik el a filmben.

Megrázó, horrorisztikus történeteket ismerhetünk meg az egyéni vallomásokból, melyek fölött azonban ott ragyog Isten kegyelme. Egy nigériai fiatalasszony felidézi szörnyűséges megpróbáltatásait a Boko Haram fogságában. Áldott állapotban volt, amikor a terroristák elhurcolták. Amint megszülte a gyermekét, kínzói a szeme láttára dobták be az újszülöttet a folyóba. Ezt követően többen megerőszakolták. Egyiküktől várandós lett. Véget akart vetni az életének, de egy hasonló borzalmakon végigment asszony tartotta benne a lelket, folyamatosan imádkozva a rózsafüzért. A nőt végül az a férfi engedte szabadon, aki elrabolta. Az asszony megszülte erőszakból fogant gyermekét, akit a férjével együtt nevelnek. Miközben felidézi a rettenetes múltat, kezében tartja a kisfiút. Arca mosolygós, tekintete derűs, mély hittel vallja, hogy szabadulását a rózsafüzér erejének, Szűz Mária közbenjáró kegyelmének köszönheti. Isten akkor is segít, ha már azt gondoljuk, hogy nincs semmi remény.

Egy Maria nevű ruandai lány a kilencvenes évek közepének népirtását idézi fel, amikor Ruandában a hutuk egyetlen hónap leforgása alatt egymillió tuszit gyilkoltak meg. Neki is menekülnie kellett, három hónapig bujkált többedmagával egy ház fürdőszobájában. Közben a hutuk meggyilkolták a szüleit, nagyszüleit és két testvérét is. Végig érezte a gonosz hatalmát, de az ima erejét is. Hosszú ideig élt benne gyűlölet a gyilkosokkal szemben, de ma már, Isten kegyelmének köszönhetően, békesség van a lelkében. A lány szeméből sugárzó szeretet láttán eszünkben sincs kételkedni ebben.

A gonosz ereje azonban hatalmas ebben a világban, amit bizonyít az egyik történet: egy amerikai kisvárosban élő, ugyancsak Maria nevű idős hölgy meséli el, hogy unokája Afganisztánban teljesített katonai szolgálatot. Miközben társait fedezte a tálibok golyózáporától, haslövést kapott, a fájdalomtól összegörnyedve menekült, egyik kezében a rózsafüzért, másikban kibomlani készülő beleit tartva. Mindvégig Máriához fohászkodott, s végül csodával határos módon életben maradt. A fiú hite azonban nemhogy kiteljesedett volna, éppen ellenkezőleg, elvesztette azt, elhagyta otthonát, az őt felnevelő nagyanyját. A katolikus közösséget vezető idős asszony – aki rengeteg embert vezetett az igaz hitre – mindezt a gonosz rendkívüli hatalmával magyarázza. Ahogy a film egyik megszólalója, egy ferences szerzetes fogalmazza meg: „Ha nincs meg a megfelelő ima az Úr számára, akkor erre a helyre belép valaki, aki gyűlöli az Urat. Ha egyre kevesebb ima van, ha egyre kevesebb van az Úrból…, azzal szabad teret engedünk a másik erőnek. Nincs szabad tér. Vagy az Úr van ott, vagy az, aki az Úrral harcol.”

Az említett, hitét elhagyó katona azonban remélhetőleg a tékozló fiú példáját fogja követni. Nagyanyja nem titkolja, hogy mennyire fáj neki unokája hitehagyása, de az Istenbe és az ima erejébe vetett bizalma változatlanul sziklaszilárd: „Nem engedhetjük meg az ördögnek, hogy legyőzzön minket. Nekünk kell győznünk. Minél erősebb csapást mér rám, annál erősebben akarom visszaadni. Mindent elkövetek, hogy segítsek másoknak, hogy legyen hitük. És azt meg is tartsák. Az ördög látszatra erős, de az Úr sokkal erősebb. A Szűzanya pedig fegyvert adott a kezünkbe, hogy megvédjük magunkat.” II. Szent János Pál pápa gyönyörű megfogalmazása szerint: „Mária áldott rózsafüzére édes lánc, mely Istenhez kapcsol minket.”

Most és halálunk óráján – A rózsafüzér ima ereje
(Lengyel dokumentumfilm, 2017., 90 perc)
Rendező és író: Mariusza Pilisa és Dariusza Walusiaka
Kiadja és forgalmazza: Etalon Film Kft.

Fotó: urania-nf.hu

Bodnár Dániel/Magyar Kurír