
Az aranyozott szobor, amely a holdsarlón áll, a megkoronázott Máriát ábrázolja, egyik kezében az áldást osztó gyermek Jézussal, másik kezében egy jogarral. A talapzaton négy puttó küzd egy sárkánnyal (éhezés), egy oroszlánnal (háború), egy baziliszkusszal (pestis) és egy siklóval (eretnekség).
A szobrot I. Miksa választófejedelem emeltette 1683-ban annak emlékére, hogy München és Landshut nem pusztult el a harmincéves háborúban. Az emlékmű másutt emelt szobrok mintájául is szolgált, többek között Bécsben és Prágában. Az idők folyamán a szobor és a tér vallási és politikai események középpontjába került. 1683-ban innen indult Max Emanuel választófejedelem a török elleni háborúba. Később, a nemzetiszocialista időkben a polgárok a szobor körüli néma imádsággal tiltakoztak a rendszer ellen.
II. János Pál pápa 1980-as látogatásakor itt imádkozott a müncheniekkel. Utódja, XVI. Benedek ugyanezt tette mostani apostoli útján. A jelenlegi Szentatya ugyanitt búcsúzott el 1982-ben híveitől, amikor II. János Pál a müncheni érseki székből a vatikáni Hittani Kongregáció élére hívta.
KNA/Magyar Kurír
Kép: extern.historicum-archiv.net www.muenchen.citysam.de