Nagy Károly-fesztivál Aachenben

Kitekintő – 2011. január 28., péntek | 16:06

Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke Heinrich Mussinghoff megyéspüspök meghívására 2011. január 30-án 10 órakor szentmisét mutat be és szentbeszédet mond az aacheni dómban a Nagy Károly-fesztivál alkalmából. A főpásztort a liturgiát követően Marcel Philipp főpolgármester ünnepi ebéden látja vendégül a városházán.

Aachen Németország nyugati szélén Észak-Rajna-Vesztfáliában, a Maas folyótól nem messze található. A várost a rómaiak alapították, neve az ógermán Ahha, azaz víz szóból ered. A középkorban a Karoling Birodalom székvárosa, I. Nagy Károly császár kedvelt tartózkodási helye volt. 936 és 1531 között harminckét német uralkodót koronáztak itt királlyá. A Német-római Birodalom idején tizenegy zsinatot, és tizenhét birodalmi gyűlést tartottak a festői szépségű városban. A régi császári város nevezetes az általa adományozott Nagy Károly-érdemrendről is, amelyet 1950 óta minden évben az európai egység megteremtésében kiemelkedő szerepet játszó személynek ítélnek oda.

A település legjelentősebb műemléke a dóm, amely az idők folyamán Nagy Károly palotakápolnája köré épült, és 805-ben szentelték fel. A jeles uralkodó királlyá koronázásának évében, 768-ban ment először Aachenbe, hogy a karácsonyt ott töltse. Uralkodása alatt államát nagymértékben kiterjesztette, egyesítve Nyugat- és Közép-Európa nagy részét, létrehozva ezzel a Frank Birodalmat. Lombardia királyává koronáztatta magát, majd 800. december 25-én III. Leó pápa a karácsonyi misén Rómában a fejére helyezte a császári koronát, ezzel "római császárrá" koronázta őt. Hódításai és reformjai indították el Nyugat-Európa virágzó középkorát. Uralkodása úgy ismert, mint a Karoling reneszánsz, a művészetek és a kultúra feléledésének időszaka. Nagy Károly egészen haláláig, 814. január 28-ig Aachenben töltötte a teleket, hogy az ottani melegvízforrások jótékony hatását élvezhesse. Az uralkodót 1197 évvel ezelőtt itt is temették el.

A város a középkor folyamán kedvelt magyar zarándokhely volt. Nagy Lajos királyunk 1367-ben értékes adományokkal látta el a IV. Károly német-római császár által épített magyar kápolnát, alapítványokat tett két magyar pap számára, oltárokat emeltetett Szent István, Szent Imre és Szent László ereklyéivel. A magyar ötvösművészet remekei is így jutottak a városba, az úgynevezett "aacheni kincs" valószínűleg budai királyi ötvös munkája.

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye/Magyar Kurír