Napi sajtószemle

A Népszavában (9.o.) Rónay Tamás Ellenáll az egyház Ferenc pápának címmel foglalkozik azzal, hogy péntekig tanácskozik a Vatikánban Ferenc pápa tanácsadó testülete, a bíborosi tanács. Ez az ötödik ülésszak. A cikkíró emlékeztet rá: „Bár a reformfolyamat már több mint egy éve tart, mára egyértelművé vált, hogy az Egyházon belül nem mindenki érdekelt az elindított változások sikerében.” Rónay megemlíti, hogy az egyik legismertebb Vatikán-szakértő, Marco Politi Ferenc pápa a farkasok között címmel írt könyvet, s azt állítja, hogy a változtatások minden szinten ellenállásba ütköznek, s a Szentatya nemcsak a papság részéről, de gyakran egyes hívek részéről is negatív visszajelzéseket kap. S bár az egyházi hierarchia nem foglalt állást a vatikáni reformokkal kapcsolatban, egy sor olyan honlap jelent meg a világhálón, amelyek nyíltan Ferenc pápa ellen próbálják hangolni a közvéleményt. Marco Politi mindezek ellenére meg van győződve arról, hogy a reformok változásokat hoznak majd a Katolikus Egyház életében.

A maszol.ro, az újszo.com Elismerte a Vatikán az ördögűzők nemzetközi társaságát és az erdon.ro A Vatikán elismerte az ördögűzőket címekkel közlik, hogy hivatalosan elismerte a Szentszék a nemzetközi ördögűzők társaságát, amelynek tagjai arra hivatottak, hogy megszabadítsák a híveket az őket kínzó démonoktól. A L'Osservatore Romano című vatikáni lap kedden számolt be arról, hogy a vatikáni Papi Kongregáció jóváhagyta a szervezet szabályzatát, és az egyházjog alapján elismerte a csoport működését. A lépés azt jelzi, hogy a Római Katolikus Egyház elfogadja az ördögűzés vitatott gyakorlatát. Az ördögűzők társaságának világszerte harminc országban mintegy 250 katolikus pap a tagja. A szervezet egyik alapítója Gabriele Amorth atya, aki Róma legfőbb ördögűzőjeként vált ismertté. A Katolikus Egyház 1999-ben adott ki egy ördögűzésről szóló, átdolgozott kézikönyvet. Magára a jelenségre 1973-ban hívta fel a nem katolikus közönség figyelmét Az ördögűző című amerikai film. Ferenc pápa elődeinél gyakrabban beszél az ördögről, és tavaly a kezét egy négy démontól kínzott férfi fejére tette. Francesco Bamonte atya, a társaság vezetője elmondta: a Vatikán elismerése nem csupán nekik, hanem az egész Egyháznak örömére szolgálhat. Leszögezte: „Az ördögűzés egyfajta jótékonykodás, amely a szenvedők javára válik".

Az erdon.ro „Megható, és lelki élmény itt lenni Szent László városában” címmel készített interjút Sebestyén Márta UNESCO-díjas nemzetközi hírű népdalénekesnővel, aki az elmúlt héten a nagyváradi Szent László Napok hivatalos megnyitó rendezvényén lépett fel a városi színházban. A kérdésre, hogy Szent László király mennyire van benne a mai ember tudatában, azt válaszolta: „Ez inkább műveltség kérdése. Régen is voltak, meg most is vannak műveltebb emberek, akiknek fontos, hogy megismerjék a múltat, megismerjék azokat a nagy elődöket, akiket igazából nem szoborként kell csodálni, hanem meg kell ismerni az ő tetteiket, az ő hús-vér figurájukat is. És ezekben az alakokban lehet találni kapaszkodót, hogy én hogy oldjak meg a saját életemben adott esetben egy problémát, ami köszönő viszonyban sincs azokkal a hatalmas problémákkal, amelyeket ők annak idején megoldottak. Szent László elképesztően regényes életű hős volt, egy filmre való figura, daliás, nagyon szép, nagyon bátor és tiszta szívű ember volt, igazából romantikus lányoknak való karakter is.
Remélem, hogy lehet még példakép, bár sokan egyáltalán nem ismerik ezeket a figurákat. Nagyon rossz véleményem van egyébként a történelemoktatásról, mert nem élményszerűen oktatják, kivéve azokat a tiszteletre méltó tanárokat, akik a saját sziporkázó lényükön át tudják eljuttatni ennek az érzékeny korosztálynak a történelmet úgy, hogy felkeltse az érdeklődésüket. Nem biztos, hogy a popvilágból meg az akció- és kalandfilmekből kell venni a hősöket, de hát csak ezt látják a tévében, ezért csak onnan merítenek. Azt hiszem, Szent Lászlónál jobb akció- és kalandhőst – ezt most jó értelemben mondom – nehéz találni, elég, ha valaki megnézi a legendájáról fennmaradó freskókat, hogy mi mindent vitt véghez. Legalább hároméletnyi volt, amit ő élt és tett, úgyhogy én nagyon köszönöm, hogy meghívtak ide, és remélem, hogy ezt a Szent László-élményt meg tudjuk ismételni, én boldogan jövök, hogyha hívnak.”

A szekelyhon.ro A csíksomlyói kegytemplom búcsúünnepe című beszámolója szerint szerdán, Sarlós Boldogasszony napján tartották a csíksomlyói kegytemplom, pápai kisbazilika búcsúünnepét. Az esti szentmisét Bőjte Mihály ferences házfőnök celebrálta, aki a kegyelemért való hálaadás ünnepének nevezte a napot. Sarlós Boldogasszony napján Szűz Máriának rokonánál, Erzsébetnél tett látogatására emlékezik a Katolikus Egyház. A házfőnök felhívta a hívek figyelmét: a Szűzanya is hálát adott azért a kegyelemért, hogy a Megváltó édesanyja lehetett, és ezt az örömét megosztotta Erzsébettel. „Mi is adjunk hálát a kapott kegyelmekért és kérjünk újabbakat a Szűzanya közbenjáró imájára” – kérte a szentmise kezdeti felajánlásában Mihály testvér. Homíliájában pedig felelevenítette Mária Erzsébetnél tett látogatását, a harmónia fontosságát helyezve előtérbe. „A harmónia nagyon fontos része kell legyen az életünknek. A harmóniából született Mária igenje, aki az Úr alázatos szolgálóleánya tudott mindvégig maradni. Igyekezzünk harmóniában maradni Istennel, egymással és igazi önmagunkkal. Kérjük a Szűzanyát, segítsen hálát adni” – fogalmazott Bőjte Mihály.

A Heti Válaszban (43.o.) Baritz Sarolta Laura Jó-e az egy számjegyű szja? címmel reagál arra, hogy a közelmúltban Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is közölte, hogy három éven belül tíz százalék alá csökkenhet a személyi jövedelemadó. A közgazdász domonkos szerzetesnővér kifejti: az egykulcsos adó mellett sok érv szól, de legalább ugyanannyi a progresszív adózás mellett. Kelet-Közép-Európa inkább egykulcsos adózó, de a földrész többi része, sőt a világ nagy része nem egykulcsos adózó. Európában csak Montenegróban van egy számjegyű, kilencszázalékos adókulcs. Számítások szerint a kilencszázalékos magyar egykulcsos szja-ból a legalacsonyabb jövedelműek nem profitálnának, jóval inkább a magas jövedelmi kategóriába tartozók. Laura nővér rámutat, hogy az egykulcsos, egy számjegyű adó bevezetésének egyik „ütős” érve, hogy elősegíti a gazdaság kifehérítését. Ám emlékeztet a Levegő Munkacsoport 2013. novemberi sajtótájékoztatójára, miszerint évi ezermilliárd forintra rúg Magyarországon az áfacsalások nagyságrendje. Pedig 2011 óta egykulcsos, 16 százalékos adóval adózunk. A közgazdász-szerzetesnővér figyelmeztet: „A csökkentett adók valóban, mint egy keret, segíthetik a csalások visszaszorítását, de igazán az ember erkölcsi megújulása lenne a hatékony megoldás. Ez összetett feladat, s példaadással lehetne elkezdeni: minél több erkölcsös, etikus gazdálkodó jó példájával és az átláthatóság javításával mind állami, mind üzleti szinten.”

A Heti Válaszban (58-61.o.) Laky Zoltán A teremtésit! címmel készített összeállítást annak kapcsán, hogy a brit iskolákban többé nem lehet tudományként tanítani a darwinizmust megkérdőjelező kreacionista nézeteket. A szerző szerint ezt aligha lehet keresztényellenes nézetnek nevezni, az evolúció ellen ma már csak az amerikai újprotestantizmus és a keményvonalas iszlám „ágál, igaz, egyre hangosabban.” A kreacionizmus olyan elméletek gyűjtőneve, amelyek szerint a mai, sokszínű élővilág nem genetikai változások útján jött létre, hanem Isten külön-külön alkotta meg az összes fajt. Az amerikaiak 44 százaléka hisz a kreacionizmusban, többen, mint a teista, Isten által irányított (36 százalék) és a materialista (14 százalék) evolúcióban. Magyarországon a társadalom 67 százaléka elfogadja az evolúciót, és csak 21 százaléka vitatja. A cikkíró emlékeztet rá: a Vatikán közel száz évig nem foglalt állást Charles Darwin tanáról, de nem is vitatta, sőt egy XIX. századi Ágoston-rendi szerzetes, Gregor Mendel volt az, akinek öröklődéstana kiegészítette Darwin természetes szelekcióra vonatkozó elméletét az úgynevezett modern evolúciós szintézissé. A törzsfejlődés első amerikai népszerűsítője, Asa Gray neves harvardi botanikus szintén hívő volt, róla mondta Darwin, hogy „abszurd kételkedni abban, hogy az ember lehet egyszerre elkötelezett teista és evolucionista.” Laky Zoltán megjegyzi: maga Darwin sem volt istentagadó. A következőket írta: „A Teremtő az életet a maga különféle erőivel együtt eredetileg csupán néhány, vagy csak egyetlen formába lehelte bele, és… ebből az egyszerű kezdetből kiindulva végtelenül sokféle, csodálatos és gyönyörű forma bontakozott ki.” A cikk szerzője kiemeli, hogy az Egyház 1950-ben, XII. Pius pápa Humani generis enciklikájában ki is mondta, hogy az evolúció nem ellenkezik a hittel. A teista evolúció hívei a jelentős protestáns felekezetek is az evangélikusoktól a reformátusokig, az anglikánoktól a baptistákig, a metodistáktól az unitáriusokig. Laky idézi Freund Tamás nemzetközi hírű agykutatót is: „Az, hogy az ember teste az állatokéból fejlődött ki, nem zárja ki, hogy a lélek isteni eredetű. Mint az anyag evolúciójának csúcsa, az emberi agy vált alkalmassá, hogy rajta keresztül a Teremtő-eredetű lélek meg tudjon nyilvánulni az anyagi világ és a többi lélek számára.”

Bodnár Dániel/Magyar Kurír