Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (4.o.). A protestánsoktól a buddhistákig címmel egész oldalas összeállításából kiderül: az Országgyűlés előtt van az egyházi törvény módosítása, amelynek értelmében a jogszabály az eddig elismert 14 vallási közösségen kívül újabb 18 egyházat ismerne el. A törvény hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon a vallásukat gyakorló természetes személyek 95 százaléka egyházi keretek között élhessen a közösségi vallásgyakorlás jogával és eszközével – írja a polgári napilap. Idézi az MN Iványi Gábort, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) vezető lelkészét, aki vallás- és egyházüldözésnek minősítette, hogy a MET nem került rá a parlament elé terjesztett egyházak listájára. Iványi állítja: ők minden kritériumnak megfelelnek, még az Alkotmánybíróság előtt vitatott törvény feltételeinek is. „A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség nevében tiltakozom a magyar kormány és parlamenti többség vallás- és egyházüldöző politikája ellen” – olvasható Iványi közleményében. Mint írja, ragaszkodnak a MET 30-40 évvel ezelőtt kiharcolt egyházi státuszához. A közlemény hangsúlyozza: főiskolai, közoktatási és szociális intézményhálózatukban több ezer személyről gondoskodnak, és 800 munkahelyet tartanak fenn. Lukács Tamás, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának elnöke közölte: nem elég a törvényi megfelelés, a parlament ugyanis az egyházi státust szabadon adományozhatja. „A metodista világegyháztól megkaptam azt a hivatalos dokumentumot, amely azt bizonyítja, hogy Magyarországon egyetlen metodista egyház működik, ez pedig a Magyarországi Metodista Egyház. Ők pedig szerepelnek az Országgyűlés elé terjesztett, elismertségre javasolt egyházak listáján. Ez nem jelenti azt, hogy a későbbiek folyamán a MET ne kérvényezhetné egyházzá nyilvánítását az államtól” – mondta Lukács Tamás. A KDNP-s politikus által említett, a metodista világegyház által kiadott közleményt az MN mellett a Magyar Hírlap (Iványi… 2.o.) is hozza.

A Népszabadság (2.o.) A DK újratárgyalná a vatikáni szerződést, a Magyar Hírlap (2.o.) Niedermüller az egyházaktól óv címmel számol be arról, hogy tegnap Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció (DK) alelnöke közölte: a DK szükségesnek tartja a vatikáni szerződés újratárgyalását, hogy megszüntessék a történelmi egyházak kivételezett helyzetét az oktatásban. Emlékeztetett rá: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes január 26-án találkozott Dominique Mamberti érsekkel, a Vatikán külügyi kapcsolatokért felelős titkárával. A megbeszélésen megállapították, hogy mind a Szentszék, mind Magyarország szükségesnek tartja a korábbi megállapodás átalakítását, illetve készek újat kötni. A DK-t e hír aggodalommal tölti el, mert bár a vatikáni szerződés újratárgyalását szükségesnek gondolják, sajtóhírek szerint a KDNP-s miniszterelnök-helyettes ezt a többi között arra hivatkozva szorgalmazza, hogy az egykulcsos személyi jövedelemadó miatt csökkent az egyházaknak felajánlható egy százalékból származó bevétel.

A Magyar Hírlap (8.o.) Hazánk a „ranglista” végére szorult címmel közli, hogy a KSH legfrissebb adatai szerint gyorsult a népesség fogyása Magyarországon a múlt év első tizenegy hónapjára vonatkozó adataiból. A népesség becsült lélekszáma 26 ezerrel csökkent, így 9 millió 960 ezer fő volt november végén. A KSH szerint 2011 első tizenegy hónapjában 2,8 százalékkal kevesebb gyermek született, mint egy évvel korábban. Pongrátz Tiborné szakértő figyelmeztet: minél előbb kiszámítható viszonyokat kell teremteni a magyarországi demográfiai krízis enyhítése érdekében. Hazánk e tekintetben sereghajtó Európában. Az MH megemlíti, hogy „Vágyni arra, ami a miénk!” mottóval rendezik meg az elmúlt évekhez hasonlóan február 11-19. között országszerte a házasság hetét, a Magyar Evangéliumi Szövetség és a Bibliai Házassággondozó Szolgálat szervezésében, a keresztény felekezetek családszervezeteinek, köztük a Magyar Katolikus Családegyesületnek a segítségével. A tematikus hét ünnepi szentmisével zárul, február 19-én, vasárnap este hatkor a budapesti-belvárosi Nagyboldogasszony-templomban, a szertartást Bíró László püspök celebrálja.

A Magyar Nemzetben (6.o.) Vass-Gabay Dorka Szentágothai János: a Nobel-díjasokkal egy sorban címmel emlékszik a világhírű magyar agykutatóra, kiemelve, hogy születésének 100. évfordulóján nemzetközi emlékévvel tiszteleg munkássága előtt a világ. A cikkíró idézi Szentágothai Jánost, aki így vallott hitéről: „Istenhitemnek egyik legerősebb oszlopa és támasza az a csodálatom, hogy a világ, az élő természet milyen csodálatos berendezkedésű, és milyen hajszálpontosan illeszkednek össze a legkülönbözőbb állatok és növények és minden élőlény, akár a vízben, akár a barlangok mélyén, akár a magas hegyeken, akár az Északi-sark közelében élnek is. Ez a hihetetlen harmónia és szépség, amilyennek én a teremtett világot látom, bennem azt a gondolatot ébreszti, hogy ez nyilvánvalóan nem jöhetett létre magától vagy véletlenül, hanem e mögött egy Teremtő gondolata, egy Teremtő akarata kell, hogy legyen.” Halász Béla Széchenyi-díjas magyar orvos még 2004-ben az Evangélikus Életben emlékeztetett rá, hogy Szentágothai János dacolva minden veszéllyel, az ötvenes években bibliaórákat tartott. Halász professzor a Magyar Nemzetnek elmondta: „Szentágothai az agy elmetudata és a keresztyén hit összefüggéseiről egyik munkájában ezt írta: a tudomány kizárólagos kompetenciája, hogy elemzi azt, ami világegyetemünkben van, s azt, hogy ami van, annak mi az oka. Az isteni kijelentés pedig elsősorban arról szól, hogy ki a mindenség Teremtője, és a természet élettelen, majd élő világának és benne a teremtő mű megkoronázásaként a teremtett embernek mi a célja és rendeltetése. Ezeket a kérdéseket a tudomány nemhogy megválaszolni, de még feltenni sem tudja. Végre be kellene látnunk, elsősorban a keresztyéneknek, a zsidó tradíció fenntartóinak, hogy nem feladatunk az egész emberi társadalom magatartásának szabályozása, hanem csak az, hogy bizonyságot tegyünk hitünkről, és arról, hogy a hit boldogít már e földi életben is.” Vizi E. Szilveszter, az MTA volt elnöke pedig azt idézte fel, hogy 1957. március 15-én Szentágothai János szokásával ellentétben talpig feketében jelent meg az előadóteremben, és arról beszélt nekik, hogy „milyen csodálatos is az emberi teremtmény, a szellem és az elme, ugyanakkor milyen könnyű rosszul használni, visszaélni a Teremtő által ránk ruházott hatalommal.” 

A Népszava (Szerződésbontások… 6.o.) beszámolva arról, hogy az Új Színház új igazgatója, Dörner György felbontotta a szerződését Galkó Balázs színésszel, idéz Galkó naplójából: a teátrum társulatában „ezentúl olyanok dolgoznak majd, akik hisznek Istenben, és akik tudják, hogy léteznek másfajta dimenziók, amiket nem tudunk tapasztalni.”

Magyar Kurír

(bd)